Manapság egyre több embert érdekel az elektroszmog kérdésköre. Ez nem is meglepő, hiszen a XXI. századi embert rengeteg elektromos kütyü veszi körül, ráadásul ma már az elektromos fűtések és az elektromos autók is dübörögnek.
De vajon mennyire kell félni az elektroszmogtól?
Szerencsére erre a kérdésre már pontosan tudunk válaszolni, hiszen számos szakszerű, tudományos vizsgálatokkal is alátámasztott, és ellenőrizhető szakmai anyag áll rendelkezésünkre. Persze emellett sajnos sok tévhit és hamis állítás is kering a neten, de mi most inkább a valós tényekre fókuszálunk. Ebben a cikkben A MAVIR szakemberei által összeállított információkat fogom megosztani, amelyek segíthetnek eloszlatni a kétségeket.
Elektromágnesesség, mint természetes jelenség
Még mielőtt beleugrunk a szakmai információk halmazába, fontos leszögezni, hogy a természetben elképesztő erők és energiák uralkodnak, amelyekhez képest az emberek által létrehozott energiák eltörpülnek. Ilyen például a villamos és a mágneses energia, amelyek már az ember megjelenése előtt is jelen voltak a természetben.
Gondolj csak a villámlásra, vagy a Föld mágneses terére, amelyek teljesen alapvető jelenségek ezen a bolygón. A villamos és mágneses terek a biológiai élet fenntartásában is nélkülözhetetlenek, hiszen az emberi szervezet „vezérlését” is a fizikai és biológiai folyamatokhoz kapcsolódó elektromos jelek látják el. A fentiekből kiindulva tehát sejthető, hogy a villamos energia és a mágneses energia sem ördögtől való, eredendően ártalmas erők az ember számára.
És most jöjjenek bizonyos alapfogalmak
Elektromágneses tér: Ez a fizikai jelenség mindenütt jelen van, ahol elektromos töltések találhatók, illetve elektromos áram folyik. E tereknek ugyanúgy nincs szükségük közvetítő közegre, mint pl. a rádióhullámoknak vagy a röntgensugárzásnak. Az elektromágneses terek a gyakorlatban kétféle módon nyilvánulnak meg számunkra: elektromos és mágneses tér formájában.
Elektromos tér: Mindenhol létrejön, ahol két pont között feszültségkülönbség van. E tér nagysága elsősorban a feszültségtől és a távolságtól függ.
Mágneses tér: Akkor jön létre, ha egy áramvezetőben elektromos áram folyik. A vezető körül kialakuló mágneses tér nagysága elsősorban az áram erősségétől és szintén a távoIságtól függ.
A távvezetékek hatása az emberi egészségre
Talán már te is olvastál olyan híreket, amelyek szerint a nagyfeszültségű villamos hálózatok élettanilag káros hatást gyakorolnak az élőlényekre. Ennek kapcsán azt érdemes tudni, hogy a hazai nagyfeszültségű (hivatalos nevén átviteli) villamos hálózatot tulajdonló és üzemeltető MAVIR Zrt. berendezései szigorú előírások és hatósági engedélyeztetési eljárások alapján, folyamatos ellenőrzés mellett, világszínvonalú kivitelezéssel létesülnek.
Ma a magyar nagyfeszültségű villamos hálózat minden tekintetben azonos szinten van a legszigorúbb követelményeknek is megfelelő európai hálózatokkal. A szigorú szabályozások egyik szemmel látható bizonyítéka, hogy ezek a létesítmények igen nagy biztonsági távolságok betartásával épülnek. Ezek garantálják, hogy a lakosságot érő villamos és mágneses tér mértéke elhanyagolhatóan alacsony legyen.
Az, hogy mekkora a mágneses és villamos tér a távvezetékek környezetében, sok mindentől függ. Például a vezetők föld feletti magasságától, a közöttük lévő távolságoktól, továbbá a sodronyok elrendezésétől, a fáziselrendezéstől, valamint – a mágneses tér szempontjából – az éppen aktuális terhelőáramtól is függ.
Otthonainkban ugyanilyen fizikai törvényszerűségek érvényesülnek például a háztartási gépek esetén. A különbség csupán az, hogy a kis távolságok miatt a kisgépek által keltett mágneses tér érdemi csillapodás nélkül hat a lakáson belüli környezetre. Viszont a kisfeszültségű berendezések és hálózatok villamos tere gyakorlatilag elhanyagolható.
Az alábbi képen látható, hogy a háztartási berendezések a használati helyzetükben jóval erősebb mágneses teret hozhatnak létre, mint a közelben húzódó nagyfeszültségű távvezeték. A szakszóval „kitettségnek” nevezett behatás mértéke tehát nem kis- vagy nagyfeszültség, hanem szabályos tervezés, megfelelő védelem, szakszerű kivitelezés és szakszerű üzemeltetés kérdése.
Mérések igazolják, hogy a nagyfeszültségű átviteli hálózat elemei kisebb mágneses teret hoznak létre ott, ahol emberek előfordulhatnak, mint a lakásban a folyamatosan működő elektronikai eszközök, amitől mégsem félünk.
És az is érdekes, hogy egyesek azért félnek az elektromos padlófűtéstől, mert tartanak az elektromos fűtőkábelek által keltett elektroszmog mértékétől. Pedig, mint az a grafikonon is látszik, az elektromos padlófűtés van a felsorolás legvégén. Arról nem is beszélve, hogy a betonba helyezett fűtőkábel és a járólap-ragasztóba fektetett fűtőszőnyeg, szerencsére gyárilag körkörösen be van fonva/szőve sűrű rézhálóval. Hasonló árnyékolás ez, mint korábban a koax jelkábeleken volt, amit kötelezően be kell kötni az épület földelésébe. Ez a háló levezet minden keletkező sugárzást. A témában ITT tudsz tovább olvasni.
Mi a helyzet azokkal, akik a nagyfeszültségű vezetékek körül dolgoznak?
Ha szeretnénk megtudni, hogy a mágneses terek valóban ártalmatlanok-e az emberre, akkor célszerű a vezetékek közelében dolgozók egészségi állapotát vizsgálni. Ezek a szakemberek ugyanis a fogyasztók zavartalan ellátása érdekében gyakran úgy dolgoznak, hogy körülöttük folyamatosan üzemelnek a távvezetékek.
Az ún. feszültség közeli munkavégzésben résztvevők a lakosságot érintő mágneses tér akár többszörösével is találkozhatnak. Ám a szerelők rendszeres orvosi vizsgálatainak egyike során sem merült fel annak gyanúja, hogy bárminemű betegség előfordulása az átlagnál gyakoribb lenne körükben.
Beszéljünk a távvezetéki oszlopon fészkelő madarakról
Sokan azt is állítják, hogy a vezetékek közelében élő madarak veszélynek vannak kitéve. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megfigyelése azonban az, hogy számos madárfaj kifejezetten jól érzi magát a nagyfeszültségű oszlopokon, sőt, előszeretettel választja élőhelyéül azokat.
A fokozottan védett kerecsensólymok közül ma már minden második madár nagyfeszültségű távvezetéki oszlopon fészkel. Legtöbbször a villamos szakemberek által készített és felszereIt műfészkekben. Ennek a műfészekprogramnak köszönhetően mára megszűnt a példányonként egymillió forint eszmei értékű kerecsenek fogyatkozása. A madárvédők és a villamosenergia-ipar együttműködésének köszönhetően biztosítottnak látszik a fennmaradásuk.
Amit az egészségügyi határértékekről tudni érdemes
Az egészségügyi határértékek kialakításában olyan nemzetközi szervezetek vesznek részt, mint a WHO, vagy az ENSZ illetékes Sugárvédelmi Bizottsága (ICNIRP). Ezeket az értékeket tudományos kutatási eredmények alapján határozzák meg, a tudományos közélet egyetértésével.
Ha valamely nagyságú elektromágneses tér esetében bármilyen egészségre gyakorolt káros hatást találnak, ez a nagyság képezi azt az alapot, amelyre úgynevezett biztonsági faktorokat alkalmaznak. A biztonsági faktor a lakosság esetében legalább ötvenszeres. Ez azt jelenti, hogy a megengedett felső határérték a káros hatásúnak bizonyult dózis legfeljebb ötvened része. Lényeges, hogy a hivatkozott hatásokat a várható egészségügyi következmények szempontjából is meg kell vizsgálni.
Az Európai Közösség 1999-ben kiadott ajánlása is az ICNIRP határértékein alapul. Állatkísérletek, laboratóriumi vizsgálatok, valamint humán kísérletek eddig nem igazolták egyértelműen a környezetünkben előfordutó hálózati frekvenciájú elektromágneses terek betegségek kialakulásában való szerepét.
A WHO egy adott környezeti tényező megítélése során a lakosság körében végzett járványtani (ún. epidemiológiai) vizsgálatokat elemzi és értékeli. Az elektromágneses terekre vonatkozó ilyen vizsgálatok túlnyomó része negatív eredménnyel zárult. Ugyanakkor tekintettel a téma fontosságára, a WHO az elővigyázatosság elvét hangsúlyozza, hiszen létezhetnek olyan biológiai folyamatok, amelyeket ma még nem ismerünk.
Forrás: Villanylap.hu