Manapság egyre több embert érdekel az elektroszmog kérdésköre. Ez nem is meglepő, hiszen a XXI. századi embert rengeteg elektromos kütyü veszi körül, ráadásul ma már az elektromos fűtések és az elektromos autók is dübörögnek.
De vajon mennyire kell félni az elektroszmogtól?
Szerencsére erre a kérdésre már pontosan tudunk válaszolni, hiszen számos szakszerű, tudományos vizsgálatokkal is alátámasztott, és ellenőrizhető szakmai anyag áll rendelkezésünkre. Persze emellett sajnos sok tévhit és hamis állítás is kering a neten, de mi most inkább a valós tényekre fókuszálunk. Ebben a cikkben A MAVIR szakemberei által összeállított információkat fogom megosztani, amelyek segíthetnek eloszlatni a kétségeket.
Elektromágnesesség, mint természetes jelenség
Még mielőtt beleugrunk a szakmai információk halmazába, fontos leszögezni, hogy a természetben elképesztő erők és energiák uralkodnak, amelyekhez képest az emberek által létrehozott energiák eltörpülnek. Ilyen például a villamos és a mágneses energia, amelyek már az ember megjelenése előtt is jelen voltak a természetben.
Gondolj csak a villámlásra, vagy a Föld mágneses terére, amelyek teljesen alapvető jelenségek ezen a bolygón. A villamos és mágneses terek a biológiai élet fenntartásában is nélkülözhetetlenek, hiszen az emberi szervezet „vezérlését” is a fizikai és biológiai folyamatokhoz kapcsolódó elektromos jelek látják el. A fentiekből kiindulva tehát sejthető, hogy a villamos energia és a mágneses energia sem ördögtől való, eredendően ártalmas erők az ember számára.
És most jöjjenek bizonyos alapfogalmak
Elektromágneses tér: Ez a fizikai jelenség mindenütt jelen van, ahol elektromos töltések találhatók, illetve elektromos áram folyik. E tereknek ugyanúgy nincs szükségük közvetítő közegre, mint pl. a rádióhullámoknak vagy a röntgensugárzásnak. Az elektromágneses terek a gyakorlatban kétféle módon nyilvánulnak meg számunkra: elektromos és mágneses tér formájában.
Elektromos tér: Mindenhol létrejön, ahol két pont között feszültségkülönbség van. E tér nagysága elsősorban a feszültségtől és a távolságtól függ.
Mágneses tér: Akkor jön létre, ha egy áramvezetőben elektromos áram folyik. A vezető körül kialakuló mágneses tér nagysága elsősorban az áram erősségétől és szintén a távoIságtól függ.
A távvezetékek hatása az emberi egészségre
Talán már te is olvastál olyan híreket, amelyek szerint a nagyfeszültségű villamos hálózatok élettanilag káros hatást gyakorolnak az élőlényekre. Ennek kapcsán azt érdemes tudni, hogy a hazai nagyfeszültségű (hivatalos nevén átviteli) villamos hálózatot tulajdonló és üzemeltető MAVIR Zrt. berendezései szigorú előírások és hatósági engedélyeztetési eljárások alapján, folyamatos ellenőrzés mellett, világszínvonalú kivitelezéssel létesülnek.
Ma a magyar nagyfeszültségű villamos hálózat minden tekintetben azonos szinten van a legszigorúbb követelményeknek is megfelelő európai hálózatokkal. A szigorú szabályozások egyik szemmel látható bizonyítéka, hogy ezek a létesítmények igen nagy biztonsági távolságok betartásával épülnek. Ezek garantálják, hogy a lakosságot érő villamos és mágneses tér mértéke elhanyagolhatóan alacsony legyen.
Az, hogy mekkora a mágneses és villamos tér a távvezetékek környezetében, sok mindentől függ. Például a vezetők föld feletti magasságától, a közöttük lévő távolságoktól, továbbá a sodronyok elrendezésétől, a fáziselrendezéstől, valamint – a mágneses tér szempontjából – az éppen aktuális terhelőáramtól is függ.
Otthonainkban ugyanilyen fizikai törvényszerűségek érvényesülnek például a háztartási gépek esetén. A különbség csupán az, hogy a kis távolságok miatt a kisgépek által keltett mágneses tér érdemi csillapodás nélkül hat a lakáson belüli környezetre. Viszont a kisfeszültségű berendezések és hálózatok villamos tere gyakorlatilag elhanyagolható.
Az alábbi képen látható, hogy a háztartási berendezések a használati helyzetükben jóval erősebb mágneses teret hozhatnak létre, mint a közelben húzódó nagyfeszültségű távvezeték. A szakszóval „kitettségnek” nevezett behatás mértéke tehát nem kis- vagy nagyfeszültség, hanem szabályos tervezés, megfelelő védelem, szakszerű kivitelezés és szakszerű üzemeltetés kérdése.
Mérések igazolják, hogy a nagyfeszültségű átviteli hálózat elemei kisebb mágneses teret hoznak létre ott, ahol emberek előfordulhatnak, mint a lakásban a folyamatosan működő elektronikai eszközök, amitől mégsem félünk.
És az is érdekes, hogy egyesek azért félnek az elektromos padlófűtéstől, mert tartanak az elektromos fűtőkábelek által keltett elektroszmog mértékétől. Pedig, mint az a grafikonon is látszik, az elektromos padlófűtés van a felsorolás legvégén. Arról nem is beszélve, hogy a betonba helyezett fűtőkábel és a járólap-ragasztóba fektetett fűtőszőnyeg, szerencsére gyárilag körkörösen be van fonva/szőve sűrű rézhálóval. Hasonló árnyékolás ez, mint korábban a koax jelkábeleken volt, amit kötelezően be kell kötni az épület földelésébe. Ez a háló levezet minden keletkező sugárzást. A témában ITT tudsz tovább olvasni.
Mi a helyzet azokkal, akik a nagyfeszültségű vezetékek körül dolgoznak?
Ha szeretnénk megtudni, hogy a mágneses terek valóban ártalmatlanok-e az emberre, akkor célszerű a vezetékek közelében dolgozók egészségi állapotát vizsgálni. Ezek a szakemberek ugyanis a fogyasztók zavartalan ellátása érdekében gyakran úgy dolgoznak, hogy körülöttük folyamatosan üzemelnek a távvezetékek.
Az ún. feszültség közeli munkavégzésben résztvevők a lakosságot érintő mágneses tér akár többszörösével is találkozhatnak. Ám a szerelők rendszeres orvosi vizsgálatainak egyike során sem merült fel annak gyanúja, hogy bárminemű betegség előfordulása az átlagnál gyakoribb lenne körükben.
Többet akarsz tudni az elektromos fűtésekről?
Kérlek iratkozz fel tanulmánysorozatunkra, és aktuális információk birtokába kerülsz!
Beszéljünk a távvezetéki oszlopon fészkelő madarakról
Sokan azt is állítják, hogy a vezetékek közelében élő madarak veszélynek vannak kitéve. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megfigyelése azonban az, hogy számos madárfaj kifejezetten jól érzi magát a nagyfeszültségű oszlopokon, sőt, előszeretettel választja élőhelyéül azokat.
A fokozottan védett kerecsensólymok közül ma már minden második madár nagyfeszültségű távvezetéki oszlopon fészkel. Legtöbbször a villamos szakemberek által készített és felszereIt műfészkekben. Ennek a műfészekprogramnak köszönhetően mára megszűnt a példányonként egymillió forint eszmei értékű kerecsenek fogyatkozása. A madárvédők és a villamosenergia-ipar együttműködésének köszönhetően biztosítottnak látszik a fennmaradásuk.
Amit az egészségügyi határértékekről tudni érdemes
Az egészségügyi határértékek kialakításában olyan nemzetközi szervezetek vesznek részt, mint a WHO, vagy az ENSZ illetékes Sugárvédelmi Bizottsága (ICNIRP). Ezeket az értékeket tudományos kutatási eredmények alapján határozzák meg, a tudományos közélet egyetértésével.
Ha valamely nagyságú elektromágneses tér esetében bármilyen egészségre gyakorolt káros hatást találnak, ez a nagyság képezi azt az alapot, amelyre úgynevezett biztonsági faktorokat alkalmaznak. A biztonsági faktor a lakosság esetében legalább ötvenszeres. Ez azt jelenti, hogy a megengedett felső határérték a káros hatásúnak bizonyult dózis legfeljebb ötvened része. Lényeges, hogy a hivatkozott hatásokat a várható egészségügyi következmények szempontjából is meg kell vizsgálni.
Az Európai Közösség 1999-ben kiadott ajánlása is az ICNIRP határértékein alapul. Állatkísérletek, laboratóriumi vizsgálatok, valamint humán kísérletek eddig nem igazolták egyértelműen a környezetünkben előfordutó elektromágneses terek betegségek kialakulásában való szerepét.
A WHO egy adott környezeti tényező megítélése során a lakosság körében végzett járványtani (ún. epidemiológiai) vizsgálatokat elemzi és értékeli. Az elektromágneses terekre vonatkozó ilyen vizsgálatok túlnyomó része negatív eredménnyel zárult. Ugyanakkor tekintettel a téma fontosságára, a WHO az elővigyázatosság elvét hangsúlyozza, hiszen létezhetnek olyan biológiai folyamatok, amelyeket ma még nem ismerünk.
Forrás: Villanylap.hu
