Az elektromos- és a gázos fűtés reális költség-összehasonlítása

A legfontosabb gondolat: az összehasonlítás nem egyszerűen számolható, így ne dőlj be az „internet mindenhez értőinek”!

Először beszéljünk az elektromos fűtések és gázos rendszerek hatásfok összehasonlításáról, ami döntően meghatározza az üzemelési költségeket.

Igaz, hogy 1 kWh villamos energia az mindig 1 kWh lesz az elektromos felhasználás közben, de mi újság 1 m3 gáznál? Az mennyi hőt termel?

Örökösen előforduló, de téves megközelítés – az elektromos fűtések kapcsán –, hogy mindenki rávágja: „drága, mert a villanyfűtés háromszor annyiba kerül, mint a gázfűtés”. Elméletben a gázból származó egységnyi hőenergia mai árakon harmada az elektromosénak (ha a nappali áram árát hasonlítjuk, de miért is azt nézzük?). A fűtőérték a földgáz tökéletes elégetésekor – jelentkezzen, akinél tökéletes az égés! – felszabaduló energia mennyiséget jelenti. Teljesen alaptalanul elterjedt nézet/tévhit, hogy 1 m3 gáz fűtőértéke 9,4 kWh árammal váltható ki. Ez akkor lenne igaz, ha a gáz fűtőértéke pontosan 34 MJ/m3 lenne. A fűtőérték „mennyiségét” szabvány (MSZ 1648) írja elő. De maga a gázszolgáltató is azt írja, hogy ez egy átlagos érték! A szabvány az átlagos fűtőértéktől plusz-mínusz 5%-os eltérést enged meg, tehát a fűtőértéknek 32,3-35,7 MJ/m³ közötti értéktartományban kell lennie. (forrás: https://www.tigazdso.hu/tudnivalok/futoertek) Figyelem, ez a megengedett +/- 5% eltérés igen jelentős!

1 m3 gáz kb. 119 Ft (függ a szolgáltatótól, és az éves fogyasztási mennyiségtől), 9,4 kWh villamos teljesítmény ára kb. 385 Ft, úgy tűnhet, árammal fűteni kb. 3x annyiba kerül. Ez az alaptalan állítás azonban a tévhit kategóriába tartozik. Ugyanis azt szinte mindig elfelejtik hozzátenni, hogy a 3 mindig csak egy elméleti szám, és csak akkor lehetne igaz, ha bármilyen típusú gázfűtés hatásfokát 100%-nak tekinthetnénk, de hát soha nem tekinthetjük annak, mert a hatásfok bármely gázos megoldásnál lényegesen kevesebb. A hagyományos gázkazánok/konvektorok rendkívül alacsony éves hatásfokáról „A csúf igazság a hagyományos gázkazánok, konvektorok igazi hatásfokáról” című fejezetben olvashatsz.

A korszerű elektromos fűtésekről valószínűleg mindenki tudja amellett, hogy a legtisztább fűtés és megújuló energiával is kiszolgálható, hogy közel 100%-os hatásfokúak, mert a villamos áram csak hővé alakul, semmi más nem keletkezik. Akkor is, ha kint alacsony a hőmérséklet, és akkor is, ha nem! Egyszerűen a hatásfokok összevetéséből kiderül, hogy messze nem igaz az 1:3 arány. Főleg ha nem a nappali áram árával hasonlítok, hanem a vezérelt (éjszakai) áraméval, ami eleve 60%-a a nappalinak.

Hiszen miért ne lehetne az infrafűtést/padlófűtést/elektromos kazánt vezérelt árammal üzemeltetni? A vezérelt áramot „komfort” díjszabásnál szakaszosan, de legalább napi 12 órában szolgáltatják. Külön szerencse, hogy jellemzően a nagyobb fűtési igényű időszakokban, tehát délután, este és hajnalban – a hétvégén és ünnepnapon nappal is – rendelkezésedre áll, így a lakásod, mindig melegen tartható.

Ide tartozik egy figyelemre méltó személyes tapasztalat. A saját családi házamat (241 elektromos padlófűtéssel fűtött m2, 38 cm-es Ytong fal, 1,4 K értékű ablakok) 16 éve fűtöm elektromos padlófűtéssel, és 33 798 Ft/hó átalányt fizetek. Sok gázfűtéses ismerősöm kisebb házban is örülne, ha csak ekkora fűtés költsége lenne.

Összegezve: az elméleti 1:3 arány a gyakorlatban egyáltalán nem igaz, már régen megdőlt az a régi tévhit, hogy az elektromos fűtés csak drága lehet. Egy korszerű elektromos fűtés olcsóbb üzemeltetésű lehet, mint az azonos körülmények közt üzemelő elavult kazán, vagy konvektor. Mivel az elektromos fűtés kialakítása lényegesen olcsóbb bármely gázos rendszernél, akkor a megmaradt pénzből napelem-rendszert építhetsz ki, amivel csökkented az üzemelési költségidet is. Áramot még mindig egyszerűbb termelned otthon, mint gázt!

Ne legyen gyomorgörcsöd! Ezekből a fűtésmegoldásokból választhatsz felújításkor, a lakókomfortod növelésére

A legfontosabb gondolat: lakás/ház vásárlásakor – sok minden más mellett – mindenképpen megvizsgálnám, alkalmas-e az épület napelem telepítésre, és lehetőleg olyat vennék, amelyik igen. Ha csak korlátozottan alkalmas, akkor is gondolkoznék az elektromos fűtésben, fő vagy kiegészítő fűtésként. Elsősorban padlófűtést alakítanék ki.

A felújításnak több fokozata lehetséges, nézzük ezeket szépen sorjában!

1. Ha régi kertes házat vettél, akkor biztos lehetsz benne, hogy a talaj felé semmilyen hőszigetelés nincs. 

Ekkor erősen javaslom az ajzat teljes felszedését a földig tudom, hogy ez sok munka, de hosszú távon mindenképpen visszatérül a beruházás költsége. Lehet, hogy nedvesség szigetelés sincs, akkor pedig mindenképpen meg kell ezt tenned. Bármivel fűtheted otthonodat, ha nincs a járófelület alatt hőszigetelés, az mindig kellemetlenül hideg marad. Ha eldöntötted a felszedést, akkor a következő rétegrendre – alulról felfelé – a javaslatom: szerelőbeton, nedvesség elleni szigetelés, legalább 15-20 cm hőszigetelés, fóliaterítés, hogy a járóbeton készítésnél a betonban levő víz ne áztassa el a hőszigetelést, járóbeton, arra pedig járólap, laminált parketta ízlés szerint. Otthonod legolcsóbb fűtéskialakítása ebben az esetben, ha a betonba SJXFJ típusú fűtőkábelt raksz. Ezzel fő fűtésnek – kb. 5 000 Ft/m2 anyagköltséggel – elektromos padlófűtést alakítottál ki, amit – ha nincs is elég napelemed, akkor is – vezérelt tarifával (2018-ban 23 Ft/kWh áron) tudsz üzemeltetni. Sokadmagammal együtt ezt tartom a legtutibb megoldásnak, mert megvan a víz- és hőszigetelésed, a padlófűtésnél pedig nem ismerek komfortosabb fűtési módot. 

2. Olyan házat/lakást vettél, ahol nem kell, vagy nem lehet fölszedni a járóbetont, valószínű, hogy a járófelületen akkor is burkolatot fogsz cserélni. 

Ha nincs padlófűtés, akkor a járólapragasztóba CZ-SHDN típusú csempefűtést tegyél, hogy ne fázzon a lábad. Számtalanszor felmerül a kérdés, mennyivel emeli meg a szintet a csempefűtő szőnyeg? Fontos megértened, hogy semmivel, mert legalább 5 mm ragasztót mindenképpen kiken a felületre a burkoló, a fűtőszőnyeg pedig csak 3 mm vastag háló, ami beleágyazódik a flexibilis ragasztóba. A legtöbb esetben még padlókiegyenlítőt is kénytelen használni a burkoló, ekkor pedig a leterített szőnyeget egyszerűen betakarja a kiegyenlítő massza. Ez a csempefűtés – a ház hőveszteségét figyelembe véve – lehet fő vagy kiegészítő fűtés. Főleg kiegészítő fűtésnél nem kell a teljes felületet lefedned, hanem főleg csak a tartózkodó felületeket. Gondolok pl. konyhában végig a bútor előtt, de az étkező asztal alatt is, fürdőben a kád/zuhanyzó, mosdó előtti részt, nappaliban az ülőgarnitúra alatt, folyosón a cipők alatt. Általában a teljes felület legalább 60%-ának leterítését szoktuk javasolni. A forgalomban kapható csempefűtések 50 cm szélesek, így pl. egy 4 m2-es az 8 m hosszú. Hogy lehet ezt egy kis fürdőbe lerakni? A válasz egyszerű: a fűtőszőnyeg tulajdonképpen egy műanyag hálóra szerelt vékony fűtőszál. Mivel a háló hordozóként szolgál (biztosítja az egyenletes kábeltávolságot és a könnyű fektetést) elvághatod (természetesen a fűtőszálat nem) és elforgatással/visszaforgatással bármilyen alakra lefektetheted.

Amennyiben lehetőséged van rá – és nincs a beton alatt hőszigetelés –, akkor a csempefűtés alá tegyél speciális hőszigetelő lapot – az F-board típus 6 mm vastag –, és arra kend a csemperagasztót. A szigetelőlap mindkét oldalfelülete előkészített, hogy a ragasztó megtapadjon a felületén, így jól tapad az alsó betonhoz és a járólaphoz is.

Másik eset, ha laminált parkettát raksz le. Ekkor sem kell, hogy fázzon a lábad! A meglévő betonra „CzRAK” típusú szigetelőlapot raksz, ez helyettesíti a szokásos kiegyenlítést és a lépéshang-csillapítást. Ennél is fontosabb, hogy mind a konvekciós-, mind a vezetéses hőmozgást gátolja, tényleges hőszigetelésként viselkedve. Elhelyezésével jelentősen csökkented az aljzat felé történő hőveszteséget, ezzel az energiafelhasználást. Erre a szigetelőlapra kell fektetni a „Cz-FH” típusú fűtőhálót, ami csak 1,5 mm vastag, így a laminált lap szépen rásimul. Ebben az esetben sem szükséges mindenképpen a teljes felületet fűtened, ezzel kapcsolatos tanácsaimat fentebb leírtam. Mindkét padlófűtési módnál padlóérzékelős termosztátot javaslok a szabályzásra.

3. Ha olyan lakást veszel, ahol nem szükséges/nem akarsz a járófelülettel csinálni semmit, akkor is van pár figyelemre méltó tanácsom, melyek megfogadásának már sokan örültek. 

A fürdőszoba megfelelő komfortja elengedhetetlen. Ismerős a napi szörnyű bosszankodás a párás tükör miatt? Egy életre elfelejtheted, ha a tükör hátuljára felragasztod tükörpárátlanító fűtésünket. A fűtőfólia gyárilag 70 cm megtápláló vezetékkel szerelt, amit összekötsz a tükör körüli megvilágítással, és a lámpával együtt kapcsolod ki- és be. Mérettől függően 8-15 000 Ft-os beruházásról beszélek, ha ez sok, akkor maszatold csak tovább a párás tükrödet. Megjegyzés: ha eladásra építesz, nem tízezer Ft-tal kérhetsz többet egy páramentesítő tükörfűtéssel ellátott „luxus” fürdőszobás lakásért!

A fürdőszobának két használati módja van. Felöltözve vagy meztelenül, vizesen. A két mód eltérő hőmérsékletet igényel. A kész fürdőknél nagyon ritkán van megoldva, hogy ezt a gyors hőmérsékletváltást meg is tudd tenni. Bármikor előfordul – ha veled nem, akkor a tini lányoddal, feleségeddel –, hogy váratlanul elhívják valahová, de előbb le szeretne fürödni, csak kellemetlenül hideg az a fránya fürdő. Ebben az esetben szerintem felejtős a sokak által javasolt törölközőszárító, vagy a vizes fűtés termosztátjának felcsavarása. Mi is árulunk elektromos törölközőszárítót, de a fenti esetre mégsem ezt javaslom. Még az infrapanelt sem, mert mindkettő önfelfűtési ideje több, mint maga a zuhanyzási idő. 1 perc alatt komoly léghőmérséklet emelkedést és komfortos meleg sugárzást egyedül a látszófényű infrasugárzó tud megvalósítani. A teljesítménye legyen legalább 1,2 kW. Ne gondold, hogy ez túlzó teljesítmény, amikor vizesen kilépsz a zuhany alól. Attól se félj, hogy letekeredik a villanyórád a falról, hiszen ennél bőven nagyobb teljesítményű a hajszárítód, vagy a vasalód, és ellentétben a vasalóval, maximum negyedórát működik. Mivel működés közben erős narancssárga fényt ad, biztos, hogy lekapcsolod, amikor kijössz a fürdőből.

Ha padlófűtés van a házban, és jól is működik, akkor is van egy felemelő javaslatom.
A padlófűtés elég lusta fűtés, valamint a padló felületi hőmérséklete alig pár fokkal több, mint a levegőé. Telente visszatérően előfordul, hogy átfázva érsz haza, és hiába van a padlófűtéstől akár 24 oC a szobában, Te mégis valami igazi sugárzó meleg felületre vágysz, amihez oda lehet bújni, megmelegedni. Ekkor tesz nélkülözhetetlen szolgálatot egy infrafűtőlap, aminek az előlapja kőből van. Csak odamész, bekapcsolod, a kőlap felmelegszik, és máris teljesül vágyad a meleg felületre. Ehhez elég egy Heat Decor HD-C600T típusú infrafűtőlapot megvenned, és betenned a lakásod egyik falára. Ha a konnektorba – ahová bedugtad – beteszel egy időkapcsolót/wifis kapcsolót, akkor már „melegen vár”, mikorra hazaérsz.

Ha nincs padlófűtés a házban – de ha van, akkor is lehet rá szükség –, akkor nagyon jól tud jönni 1-2 CzMaster típusú fűtött szőnyeg a lábad alá. Három színben és három féle méretben kapható. Tökéletes pl. az íróasztalodnál a lábad alá, vagy a nappaliban a fotel elé, hogy a lábad kellemes meleg felületen legyen. Minimális beruházás és igen kevés fogyasztás. Van kisebb teljesítményű fűtött szőnyeg is, ami kimondottan a nedves cipők szárítására való. Nemcsak gyerekes családoknál elengedhetetlen, de egy jó edzés/futás után is lehet izzadt a cipőd.

4. Felújításkor gondolj a teraszra/erkélyre is. 

Ezek nemcsak nyáron használhatók, hanem szinte egész évben, ha kiteszel a falára 1-2 infrasugárzót. Választhatsz látszófényűt, vagy feketesugárzót. Sokkal kellemesebb lesz így meginni egy kávét, vagy söröznöd a cimborákkal. A sugárzók elhelyezése, ha lehet egymással szemben, vagy „L” alakban javasolt, mert akkor nemcsak egy irányból ér a csodálatos meleg. Ha beépíted az erkélyedet, jellemzően annyi hely van, hogy egy járólapos felülburkolás során, a ragasztóba csempefűtést tegyél. Így lesz az erkélyből egy kellemesen fűtött télikerted. 

5. A felújítás sokszor magával hozza a külső lépcsők, járdák, garázsbeállók megújítását is.

Ez főleg térkövezést szokott jelenteni. Gondolj rá, sokszor szükséges is lehet, hiszen senki nem kíván combnyaktörést kapni az ónos esőtől csúszóssá váló lépcsőn. A térkő ágyazó homokjába SJXFJ típusú fűtőkábelt, vagy a járólap-ragasztóba csempefűtést érdemes rakni. A 20 éves tapasztalatom alapján lehet, hogy keveset használod, de amikor kell, akkor bizony nagyon kell. Azt is tudom, ha egyszer már letérköveztél, nem fogod az első tél után felszedetni, hogy megfűtsd, hanem telente vered a fejed a falba, amiért ezt a jelentéktelen beruházást kihagytad.

Ebben a fejezetben említett termékeket megnézheted, és ki is próbálhatod bemutatótermünkben (Bp. 13. ker., Teve u. 9/b.), nyitva hétköznap 8-17-ig, vagy látogass el webáruházunkba! (webshop.infrasugarzo.com)

Ismerd meg a fűtés, a hőhidak, a penészedés és a szellőztetés drámai összefüggéseit!

A legfontosabb gondolat: a penész megjelenéshez 3 feltételnek kell teljesülnie: megfelelő hőmérséklet, táplálék és nedvesség. A lakásodban a hőmérséklet az év 365 napján megfelelő. A penész mindig elég táplálékot tud szerezni a levegőből, egy tapétából stb. Tehát egyedül a falon kicsapódó nedvesség léte vagy hiánya dönti el, hogy könyörtelenül/visszatérően penészes lesz-e a lakásod vagy nem!

A penészgátló vegyszert tartalmazó festékek egyértelműen csak időszakos megoldást adnak, hiszen a falon a nedvesség ugyanúgy ott lesz, csak a vegyszer egy rövid ideig meggátolja a penész növekedését. Tudd, hogy ez a vegyszer folyamatosan párolog – ezért csak időszakos a festék hatása – miközben Téged és családodat borzasztóan mérgezi. Szeretnélek megóvni a penésztől, ezért foglalkozom a hőhidak, harmatpont, szellőztetés témájával. A penész ugyanis rendkívül egészségtelen, betegségek melegágya, pl. asztma vagy allergia kialakulását idézheti elő a famíliádban. A penész alattomosan ássa alá az egész családod egészségét! A penészedésről, a vegyszermentes, hosszú távú megoldásról itt olvashatsz bővebben: www.penesz.hu

Mi a hőhíd és jellemzően hol van a lakásodban?

Hőhídnak nevezzük a határoló falak/födém minden olyan helyét, ahol a meleg intenzíven szökik a lakásból. A hőhíd lehet geometriai, amikor a hőt felvevő felület kisebb, mint a hőt leadó felület, ez a falak sarkaira jellemző. Lehet még szerkezeti is, pl. szigetelés nélküli áthidaló/koszorú az ablak felett, a falban. Ekkor az áthidaló belső felületének hőmérséklete legalább 3-4 ⁰C-kal hűvösebb lesz, mint a fal felülete. Egyszerűen fogalmazva: az a ház, amely nem ideális gömb alakú, az hőhidas. A Tiéd is. A hőhidak megnövelik a fűtési energiafogyasztást, ezzel egyenes arányban a fűtésszámládat is, és csökkentik a komfortérzetet. Mivel a hőhidaknál a felületi hőmérséklet alacsonyabb, mint környezetükben, a levegőben levő pára itt fog lecsapódni, és vizesedést okozni. A fal nedvesedik, hőszigetelő képessége tovább romlik, még több veszteséget okozva Neked, de ez lesz a „melegágya” a penészedésnek is. 

Mi az, hogy harmatpont és miért kell erről tudnod?

A harmatpont az a hőmérséklet, melyre a szobád levegőjének le kell hűlnie, hogy a benne lévő pára kicsapódjon. A harmatpont változik a hőmérséklet és a levegő nedvességtartalmának összefüggésében. Hidegebb levegő kevesebb vizet bír el, a meleg levegő többet. Hiába fűtöd azonban a szobádat akár 24 ⁰C-ra, ha az ablak feletti áthidalódnál/hőhidaknál a fal felületi hőmérséklete pl. csak 16 ⁰C, akkor a pára oda fog kicsapódni, mert a fal közelébe jutó levegő lehűl a fal hőmérsékletére.

A külső és a belső hőmérséklet a falszerkezetben kiegyenlítődik. Tartós hidegben – külső szigetelés nélkül – az átlagos fal felületi hőmérséklete 14-16 ⁰C körüli, amely nem komfortos, hanem harmatpont közeli állapot. Ezekben az esetben mondjuk, hogy „húz a fal”, hiszen kellemetlen a közérzetünk a fal közelében. Megváltozik a helyzet, ha hőszigeteljük a falat. Ha kint -10 ⁰C van, +17-18 ⁰C-os lesz a fal belső felületének a hőmérséklete, ami már jellemzően harmatpont felett van, miközben kellemes hőérzetet is biztosít.

Mi az ideális páratartalom a lakásban, és honnan tudod, ha egészségtelenül magas?

A kérdés remek, a válasz egyszerű. Szobahőmérsékleten 55% páratartalom az egészséges/ kellemes, törekedjünk tehát az 55% körüli érték tartására. Pár ezer forintért egy páramérő könnyen beszerezhető a neten vagy a boltban. Felrakod a falra, és időnként ránézel. Ha ennyit sem akarsz „dolgozni” ígérj a gyerekednek 100 Ft-ot, minden alkalomra, ha szól, hogy a mutató túlment a megbeszélt határon. Még „olcsóbb” módszer, ha reggelre az ablaküveg alján áll a víz, az ingyen jelzi Neked, hogy a lakásodban sok volt este a pára.

Honnan keletkezik a pára a lakásodban?

Gondoltál már arra, hogy a konyhai gáztűzhelyen elégetett gázból mennyi vízpára kerül a levegőbe? Nemcsak a vasárnapi 3 órán keresztül főzött húsleves párája növeli a páratartalmat, hanem közben az ugyanennyi ideig elégetett gázból is sok víz kerül a levegőbe, hiszen a gáz szénhidrogén, és a „hidrogén része” – kicsit furcsa – de vízzé ég el. Ezen kívül mosol, teregetsz, mosogatsz, virágot locsolsz és akváriumot tartasz, végül egyszerűen csak élsz, és minden levegőkifújással növeled lakásod páratartalmát.

Az ablakcsere könyörtelen csapdája.

Tudom, és egyet is értek, a régi nyílászárókat az energia-megtakarítás miatt érdemes kicserélni. DE, egyszerűen gyalázat, miért engedi az, akinek kötelessége lenne törvényt alkotni, hogy bármely nyílászárót beépített részszellőzés nélkül el lehessen adni! (Nem tartozik szorosan a könyv témájához, de van ez irányú tapasztalatom, mert kb. 8 éven keresztül árultam a fa ablakgyártóknak olyan résszellőzőt, ami a becsukott ablaknál nem látszik, mégis szabályozott szellőztetést biztosít a lakásban.)

Mennyi embernek kell még évente szénmonoxid mérgezésben meghalnia, mert nincs beépített szellőző a nyílászárókban? Nem beszélve azon százezrekről, akik reggelente fejfájásra ébrednek azért, mert éjjel elhasználódott a szobában a levegő, és benn a széndioxid feldúsult. Ezek az embertömegek azt sem tudják, mi a gondjuk. Továbbá a szellőzés hiányában növekszik a páratartalom, megindul a nedvesség lecsapódása, és máris egészségrombolóan penészes a lakásod.

A gyomorgörcsöt okozó dilemma: párásító vagy páraösszeszedő gépet kell venned?

Első tanácsom, hogy lehetőleg egyiket sem, inkább tudatosan szellőztess! Mit jelent szerintem a tudatos szellőztetés? Ne akkor szellőztess, amikor ráérsz, hanem azután, hogy párát termeltél. Jellemzően hazamész a munkából, kiszellőztetsz, felveszed a fűtést, és kezdődik az esti rutin. Mosás, később teregetés, valami vacsorafőzés, gyerekek/szülők fürdése, lefekvés előtt fűtés kisebbre állítva, és alvás. A rengeteg pára – amit te csináltál – ott marad a lakásban, és mivel a fűtést alacsonyabbra állítottad, a hőmérséklet lecsökken, éjjel kint is hidegebb van, tehát a falak jól lehűlnek, és a pára reggelre – mint harmat a réten – szépen kicsapódik a falaidon/hőhidaidon.

Ha pedig nedvesség van a falon, ott pedig penész is lesz, ezt garantálom! Ha lefekvés előtt is kiszellőztettél volna – akkor is, ha kint köd van –, sem gond, sem penész nem lenne. Tizenöt éve sikeresen foglalkozom penészmentesítéssel. Minden anyuka, aki felhív a penész miatt, állítja, hogy ő bizony eleget szellőztet. Elég egyetlen kérdés: miután megfürdette a gyerekeket, akkor is kiszellőztet? 99%-ban a válasz: dehogy is, még megfáznak. A válasz után megbeszéljük a fentieket és megérti, mi is a tudatos szellőztetés.

Miért lehet veszélyes a gyerekorvos tanácsa?

Vannak olyan gyerekbetegségek – jellemezően köhögéssel, légzéssel összefüggésben –, amikor az orvos párásító készülék használatát javasolja, mert szakmailag így helyes. De igen sokszor „a gyönyörű elmélet beleesik a kegyetlen gyakorlat kútjába”, vagyunk olyan „jó” szülők, akik túlteljesítik az orvos tanácsát, és annyira párásítunk, hogy a víz folyik a falon. Ekkor jelenik meg a gyerekszobában a penész, és a gyerek nem gyógyul. Vissza az orvoshoz, akinek elmondjuk, hogy párásítunk – a penészedést természetesen nem, hiszen jellemzően szégyellni való egy penészes lakás –, és együtt nem értjük, mitől van rosszabbul gyermekünk. Természetesen a penésztől. Szegény orvos pedig – de még szegényebb a gyereked – nem is a penész okozta betegségekre kezeli a gyerekedet.

Lehet tehát olyan eset, amikor emelni kell a lakásunk páratartalmát, de mint a legtöbb dolgot, ezt is érdemes ésszel/nem túlzásba esve csinálni.

Vigyázz! Ne ess a köd csapdájába!

Mire is gondolok? Érezzük, hogy a lakásunkban párás a levegő, de nem szellőztetünk ki, mert odakint köd van, ami azt jelenti, hogy odakint nagy a pára, hiszen ki is csapódik a nedvesség a levegőben. Itt csapod be magad. Ugyanis a páratartalom és a párakicsapódás hőmérsékletfüggő. Tehát az a levegőben található nedvesség, ami odakint – jellemzően +3-8 ⁰C körüli hőmérsékleten – köd, azt a lakásunkba beengedve és 22 ⁰C fokra felfűtve, ideális páratartalmú levegő lesz. Tehát fontos tanácsom, mindig szellőztetni kell, ha a lakásban 55% feletti a páratartalom.

Ezt biztosan nem gondoltad, de pénzt veszítesz, ha nem szellőztetsz!

Megfigyelted már, hogy szellőztetés után a kintről bekerülő hideg levegő milyen gyorsan felmelegszik a szobában? Ennek az az oka, hogy a kinti hideg levegőben sokkal kevesebb pára/víz képes megmaradni, mint a fűtött lakás levegőjében. A száraz levegőt kevés energiával fel lehet melegíteni, a nedves/párás levegő melegítéséhez viszont sokkal több fűtési energia kell. Gondolj csak arra, milyen lassan melegszik fel a tűzhelyen a víz, és ahhoz képest milyen gyorsan dobnál el egy fémdarabot a tűzbe tartva. Tehát amikor nem szellőztetsz, hanem magas páratartalomban élsz, akkor egész télen pénzt veszítesz, mert a sok vizet is fűtened kell, ami a lakásod légterében van.

Hogyan jön ez a téma ily szorosan az elektromos fűtéshez?

Az infrafűtés hatására a fal és a padlózat hőmérséklete mintegy 2 ⁰C-kal magasabb lesz, ezzel csökkentve a falon a párakicsapódást. Mint tudjuk, ha nincs a falon víz, penész sem lesz. Igen, az infrasugarakkal történő fűtésnél melegebbek lesznek a falak, de nem feltétlenül minden sarokban, az eltakart részek pedig – amelyeket közvetlenül nem ér az infrasugár – sokkal lassabban melegszenek fel, mert azt a – csak másodlagosan kialakuló – konvekciós hőáramlások melegítik fel. Tehát korrekt infrafűtés kereskedő nem ígérhet penészmentességet, mert nem feltétlenül lesz a lakásod penészmentes, csupán csak azért, mert infrafűtéssel fűtesz. A penészmentességért Neked is tenned kell.

Ne vegyél csak azért infrafűtést, mert penészes a lakásod! Amiért vegyél, azt „Az infrapanel fantasztikus népszerűségének 12+1 titka” cím alatt írom le. Olvasd el!

Miért egetverő hazugság a kondenzációs kazánok 100 % feletti hatásfoka?

A legfontosabb gondolat a mai napig igaz az energia-megmaradás törvénye, tehát semmiből nem lesz több meleg, mint ami eleve benne van.

Szerintem mindenki hallott már erről a döbbenetes „fizikai csodáról”, a kondenzációs gázkazánról, amelynek a hatásfoka 100% feletti. Sőt nem csak hallunk róla, de elkeserítő, hogy komoly szakemberek érvelnek ezzel a 100% feletti hatásfokkal, amikor ajánlják/tervezik házad fűtését.

A 110% körüli hatásfok – a fizika szempontjából – nyilván nagyon sántít. Az elmúlt években mégis sokan emiatt a fals reklámadat miatt döntöttek a vásárlás mellett. Szerintem gyalázat, ahogyan ezzel a dologgal egy kicsit/nagyon meg lettünk vezetve. Leegyszerűsítve a kazánba érkező gázban van egy egységnyi „meleg”, szaknyelven fűtőérték. Ez a „meleg” az égéskor felszabadul, és egy része kimegy a kéményen. (Meg vagyok győződve, senki nem tenné tartósan a kezét a távozó füstbe, mert megégne) Ha az egységnyi „meleg” egy része kiment a házból, akkor nem lehet ugyan ennek az egységnyi „melegnek” a 107-110%-a a lakásomban is! Nincs is, csak a prospektusokban…

A szakemberek nem ismernék a fizikát? De ismerik, csak egy rosszul értelmezett megoldás szerint ez a fizikai képtelenség lett a végeredmény a kondenzációs kazánok hatásfokának megítélésekor.

A hagyományos gázkazánoknál a magas hőmérsékletű füstgázzal együtt távozott a vízgőz, annak párolgáshőjével együtt. Ennek megfelelően a földgáznál – a számlázásnál is – a fűtőérték szerint van a földgáz energiatartalma feltüntetve. És ugyancsak emiatt a gázkészülékek hatásfokát is a fűtőértékhez viszonyítva adták meg. A kondenzációs kazánoknál pedig a keletkező vízgőz nagy része – ha megfelelően alacsony a visszatérő fűtővíz hőmérséklete – kicsapódik. A párolgáshő pedig a hőcserélőt fűti, emiatt a kazán hatásfoka megnövekedett.

Fontos megjegyeznem, hogy ma már csak kondenzációs készülék építhető be, és itt esik a gyönyörű elmémet a könyörtelen gyakorlat kútjába, mert nagyon sok meglévő fűtési rendszernél nem lehet biztosítani a visszatérő fűtővíz megfelelően alacsony hőmérsékletét, így a vízgőz-kondenzáció nem következik be, vagyis az ebből eredő hatásfok növekedés a gyakorlatban nem jön létre.

Nézzük a fentiek pontosítását, ismerd meg a kazán működéséhez elválaszthatatlanul tartozó veszteségek különböző formáit egy szakcikk nyomán. (A következő részben idézőjelek közé rakott mondatok szó szerinti idézetek lesznek az Épületgépész újság 2017 márciusi számából, amelyben Versits Tamás Épületgépész szakmérnök MSc, létesítménymérnök MSc, 25 éve épületgépész tervező, 2009 óta a Magyar Gázipari Vállalkozások Egyesületének elnöke cikket írt „Hová tűnt a kondenzációs kazánok 100% feletti hatásfoka” címmel.)

„Az energiahatékonysági rendeletek létrehozásakor a Bizottság úgy döntött, hogy tisztán kémiai úton előállított hőenergia esetén – ilyen a kondenzációs hőtermelő berendezés is – a számított hatásfok értéke nem lehet magasabb, mint 100%. A 100% feletti hatásfokértékek csak olyan hőtermelő berendezések esetén értelmezhetők, ahol a hasznosítható hőenergia valamilyen regeneratív energiahányadot is tartalmaz, mint pl. a hőszivattyúk esetén”.

A kazánhatásfokot az üzem közben fellépő veszteségek határozzák meg. „Az üzem során fellépő veszteségek: az égéstermékkel távozó energia, a tökéletlen égésből származó veszteség, készülék felületéről a környezetbe távozó energia elnevezése sugárzási veszteség, és konvekcióval átadott energiát tartalmazza. (szigeteletlen készüléknél akár 10%-is lehet)”. Továbbá „A kazán részterhelésen való üzemkor az égőt ki-be kapcsolja, Kikapcsolt állapotban nincs energia-bevitel, de a kazánban továbbra is meleg a fűtővíz, ezért változatlanul van vesztesége. Ezt a veszteséget készenléti veszteségnek nevezzük.”

A számos veszteséget figyelembe véve a cikkből kiderül az az elkeserítő tény, hogy a kondenzációs kazánok éves hatásfoka – feltételezve, hogy a kondenzáció egyáltalán létre tud jönni – ideális körülmények – nem feltétlenül nálad – között maximum 92%!

Fontos tehát, hogy a kondenzációs gázkazán hatásfoka is – az éves szinten nem elhanyagolható – 6-8%-al az elektromos fűtés hatásfoka alatt van. Ezzel kell tehát számolnod, amikor a két fűtési mód működési költségeit latolgatod!