Az elektromos padlófűtés rétegrend – avagy így épül fel a meleg a lábad alatt

Az elektromos padlófűtés egy olyan témakör, amellyel kapcsolatban rengeteg tévhit kering a neten. Egyesek például azt állítják, hogy gázzal fűteni sokkal hatékonyabb, hiszen az elektromos fűtés csak a villanyórát pörgeti. 

Olyan tévhit is akad, hogy elektromos padlófűtés hatására felforrósodhat a lábunk alatt a talaj, néhányan pedig a karbantartása miatt aggódnak – teljesen alaptalanul. Ám legközkedveltebb “vád” talán az, hogy elektromos padlófűtéssel komoly egészségügyi veszélynek tehetjük ki magunkat. Ugyanis ezt alkalmazva komoly elektroszmognak tesszük ki magunkat. 

Na és akkor itt most álljunk meg egy szóra! 

Tény és való, hogy léteznek bőven érvek és ellenérvek az elektroszmog káros, vagy semleges hatásairól – főleg, ha az elektromos fűtés is szóba kerül. Azonban sokadmagammal együtt abban hiszek, hogy inkább káros, mint semleges. De mielőtt feltéped a járólapot és kivágod az elektromos fűtőkábelt, vegyük szemügyre jobban az elektromos padlófűtés felépítését – a kábel és a rétegrendek irányából egyaránt.  

Rétegrend kisokos – avagy mi minden van a lábad alatt?

Minden elektromos padlófűtésnek megvan a maga “szakmai bibliája”, amelyben többek között az is szerepel, hogy milyen rétegrend mellett alkalmazható. A rétegrend azt határozza meg, hogy a hidegburkolat alá mit és milyen sorrendben kell lefektetni ahhoz, hogy végül egy biztonságos és költséghatékony fűtést kapjunk. Úgy kell ezt elképzelni, mint egy tortaszeletet, amit ha oldalról nézünk, különböző rétegek építenek fel. Más szabályok vonatkoznak a rétegrend összetételére, ha fűtőszőnyeggel fűtünk, és akkor is, ha fűtőkábellel. Nézzük, milyen szabályok mentén dolgoznak a szakemberek fűtőkábellel történő padlófűtés esetén, és milyen a padlófűtés rétegrendje. 

Rétegrend elektromos hőtárolós padlófűtés esetén

Ennél a fűtési módnál a rétegrend az alábbiak szerint épül fel: 

1. Alap 
2. Hőszigetelő réteg 
3. Beton réteg 
4. Padlószenzor (zárt végű csőben) 
5. Fűtőkábel
6. Vízzáró réteg 
7. Ragasztó, vagy önkiegyenlítő aljzat 
8. Járólap, vagy egyéb padlóburkolat 

 Ez a rétegrend meghatározza, hogy a fűtőbeton alá – és a falak mentén is – hőszigetelő anyagot kell elhelyezni. A külső falak mentén 2-3 cm, alulra legalább 10-15 cm vastagságban javasoljuk (passzív házaknál az ott előírtakat kell betartani). Ügyelni kell a dilatációs hézagok meghagyására, és célszerű a határoló falak mentés is hagyni dilatációs hézagot,. Ennek meghatározásánál érdemes figyelembe venni a későbbi burkolat elhelyezhetőségét. A hőszigetelést le kell takarni polietilén fóliával, hogy betonozáskor a víz, és a híg beton ne tudjon érintkezni a hőszigetelő réteggel. 

Mint az a fentiekből is kiderül, a rétegrend egyik sarkalatos pontja a hőszigetelés, ami nem meglepő, hiszen egy ház/lakás akkor korszerű, ha minden irányból képes megtartani a hőt. Padlófűtés esetén ez azt jelenti, ha a lábunk alatt megtermelt hő útját úgy irányítjuk, hogy kizárólag a lakótér felé távozhasson. Ezt pedig az alsó és oldalsó hőszigetelés révén érhetjük el. 

Amikor a fenti rétegrendek lehelyezésre kerülnek, távtartó segítségével lefektetjük a fűtőkábelt – kígyóvonalban – a polietilén fóliára. A betonozás előtt minden egyes fűtőszálon szálfolytonossági vizsgálatot kell végezni. El kell végezni az érintésvédelmi ellenőrzést is (szigetelési ellenállás mérés), mielőtt a betonozás elkezdődik. És itt térnék vissza az elektroszmog és a padlófűtés kérdéskörére. Ugyanis minden fűtőkábel teflon szigeteléssel van körbevonva, felette pedig ónozott rézhuzalból szövött árnyékolás öleli körül. Ezzel pedig le is árnyékoltuk a felénk áramló elektroszmogot. 

Egy kis kitérő, az érdekesség kedvéért…

Sokak kedvence az “infra fűtőfólia”, amit nem véletlenül teszek idézőjelbe. Ugyanis ez a megoldás sok szempontból nem felel meg a szakmai követelményeknek. Például az infra padlófűtés rétegrend szempontjából is billeg: sokszor sem elektromosan szigetelő réteget, sem földelő hálót nem tesznek a leterített fóliára. Hogy miért? Mert így olcsóbb. Pedig legjobb tudomásom szerint Magyarországon elektromos berendezéseket csak földeléssel, vagy kettős szigeteléssel ellátva lehet forgalomba hozni. De térjünk is vissza a hőtárolós padlófűtés és a rétegrendek világába. 

Mint azt tudjuk, a hőtárolós padlófűtés attól lesz hőtárolós, hogy a fenti vázlat szerinti 3. pont, vagyis a betonréteg jóval vastagabb (10-12 cm), mint átlagos esetben. Ez a betonvastagság már képes annyi meleget eltárolni magában 8 órányi felfűtési idő alatt, hogy a nap hátralevő részében is képes legyen biztosítani a kellemes meleget. És itt ismét meg kell említenem a hőszigetelés fontosságát. Hiszen hiába közvetíti a fűtőkábel a meleget a beton felé, ha az utána onnan elszökik, és nem a lábunk felé halad. 

Rétegrend direkt padlófűtés esetén

A direkt padlófűtés nem sokban különbözik a hőtárolós változattól, csupán annyiban, hogy vékonyabb betonrétegbe (6-7 cm) fektetjük a Czinege SJXFJ típusú fűtőkábelt. A rétegrendek pontosan ugyanúgy épülnek fel, mint az előbbi esetben. Ez az elektromos fűtési megoldás nem képes hőtárolásra, ám a megfelelő padlófűtés rétegrend – és a helyes szigetelés – kiépítése ugyanúgy fontos, ellenkező esetben folyton hidegnek éreznénk a lábunk alatt a padlót. Miért jó választás a direkt padlófűtés? Olvass tovább erről a témáról ITT!

Padlófűtés rétegei fűtőszőnyeg alkalmazása esetén 

Kezdjük ott, hogy mi a különbség az elektromos fűtőkábel és a fűtőszőnyeg között? Az, hogy a fűtőkábelt betonba fektetjük, a fűtőszőnyeget pedig a csemperagasztóba. Ez pedig azért nagyon jó hír, mert a fűtőszőnyegnek köszönhetően azoknak is lehet elektromos padlófűtésük, akik nem 0-ról építkeznek, hanem felújítanak, hiszen elég csak a hidegburkolatot felszedni, vagy felülburkolni. Illetve az is a fűtőszőnyeg előnye, hogy olyan helyeken is beköthető, ahol alacsony a beépíthető padlómagasság.

1. Alap 
2. Hőszigetelő réteg 
3. Beton réteg 
4. Padlószenzor (zárt végű csőben) 
5. Vízzáró réteg 
6. Ragasztó, vagy önkiegyenlítő aljzat 
7. Fűtőszőnyeg
8. Járólap, vagy egyéb padlóburkolat 

A megtisztított aljzatra a fűtőszőnyeg öntapadó aljával rögzíthető, ha szükséges csemperagasztóval fixálható. Padlókiegyenlítőbe, vagy flexibilis ragasztóba helyezhető el, majd a lefektetett szőnyegre ezután kerülhet a járólap.

A rétegrendek és a fűtőkábel sajátosságainak vizsgálata alapján kijelenthető, hogy a kellő szakértelemmel és gondossággal kialakított elektromos padlófűtés nincs káros hatással az egészségünkre, és a pénztárcánkra sem. Utóbbi esetében kifejezetten pozitív csalódásban lehet részünk, amennyiben ügyesen használjuk a rendszert, és figyelünk arra, hogy ne csak a fűtésünk legyen korszerű, hanem az otthonunk többi része is.

Mi a konklúzió? 

A fenti szempontokat alaposan átrágva talán számodra is egyértelművé vált, hogy az elektromos padlófűtés egyáltalán nem az ördögtől való, és sokan csak azért idegenkednek tőle, mert nem ismerik, illetve azért, mert sok fél információt, pontatlan állítást hallanak róla. 

Több, mint 20 éves elektromos fűtési területen szerzett tapasztalatommal úgy gondolom, a megfelelő igényfelméréseket követően mindenki megtalálhatja az elképzeléseinek megfelelő elektromos fűtési módot – ami akár a padlófűtés is lehet. Amennyiben kérdésed merülne fel ezzel kapcsolatban, vagy csak szeretnél egy-egy konkrét termékről részletesebb tájékoztatást kapni, netán szeretnéd közelebbről is megvizsgálni a fűtőkábeleket, a padló alatti rétegrendeket, és egyéb fontos tényezőket, akkor keress minket bizalommal 

• személyesen is a XIII. kerület, Teve utca 9/b szám alatt minden hétköznap 8 – 17 óra között
• telefonon a budapesti központi számunkon: + 36 (1) 613 9119, 
• a jászberényi központi számunkon: +36 (57) 500 190 
• e-mailben a czinege@czinege.hu címen