Rendszeresen fordulnak hozzánk magán és szakemberek azzal a problémával, hogy télen visszatérően elfagynak jól meghatározható csőszakaszok. Az sem ritka (jellemzően ipari környezetben), hogy szállítandó folyadékok megdermednek egy-egy hűvösebb napon akadályozva ezzel a gyártói tevékenységet. Ilyen problémáka jelenthet megoldást az elektromos csőkísérő fűtés, ami alkalmas vízvezetékek fagymentesítésére vagy egyéb, csővezetékben szállított médium temperálására, felfűtésére is.
Szerencsére a tapasztalatok birtokában ezen veszélyek előre láthatóak, így elhárításuk – a megfelelő csőkísérő fűtéssel -, egyáltalán nem lehetetlen. Magánemberként elég, ha leméred a fűtendő cső hosszát, ez alapján mi biztosítani tudjuk neked a szükséges fűtőkábelt, amit otthon egyszerűen rá tudsz tenni a csőre/kerti csapra.
Vannak bonyolultabb helyzetek is, amikor nem ilyen egyszerű a csőkísérő fűtés megvalósítása
Nagyobb, ipari környezetre tervezett csőkísérő fűtés esetén például feltétlenül tisztázni kell, hogy mekkora teljesítményre lesz szükég? Ennek meghatározásához szakemberként a következő adatokra lesz szükséged:
- a cső átmérője,
- az alkalmazandó csőhéjszigetelés vastagsága,
- a médium kívánt hőmérséklete (fagymentesítéskor +5 °C-ra, hőntartáskor az elérendő hőfokra kell számolni),
- és a lehetséges legalacsonyabb külső hőmérséklet, ami körülveheti a csövet.
Ha a „cső mozog” – pl. egy vasúti kocsi vízrendszerének fagymentesítésekor – akkor nem csak a hazai lehetséges legalacsonyabb hőmérsékletre kell tervezni, hanem a vasútvonal egészét alapul véve kell megvizsgálni, hogy mely érintett országban/városban tud a leghidegebb lenni, és az nagyjából hány fokot jelent.
A fenti adatok birtokában egy egyszerű kábelgyártói programmal – ami rendelkezésünkre áll – ki lehet számolni a szükséges teljesítményt. Ám sokszor nem tudsz elegendő teljesítményt biztosítani, ekkor a szigetelés vastagságát kell emelned, ezzel csökkentve a szükséges teljesítményt, és a szükséges kábelek számát.
A teljesítmény meghatározásához keress minket elérhetőségeink valamelyikén, vagy töltsd le INNEN a szükséges programot.
A tervezői programba beépítettünk egy +20%-os biztonsági tartalékot, tehát a teljesítményt ezzel a tartalékkal határozzuk meg. Ez a teljesítmény nem jelent feltétlenül többlet fogyasztást, hiszen a szabályzó termosztát a kívánt hőmérsékletnél mindenképpen lekapcsol. Ez a +20% viszont lehetővé teszi azt is, hogy kiküszöböljünk néhány nehezen meghatározható körülményt, ami befolyásolhatja a teljesítmény: pl. oszlopokon futó csöveknél a szél hűtését.
Nemcsak elfagyás ellen alkalmazható az elektromos csőkésírő fűtés
Egy Váci úti irodaház 8. emeletén van egy konyha, melynek zsíros szennyvizét egy függőleges cső viszi le a pincében elhelyezett zsírleválasztóhoz. A cső egy fűtetlen légaknában fut, így teljes hosszában 30-35 °C-ra kellett fűteni a zsír kifagyása ellen. A csak magasabb hőmérsékleten mozgatható médiumok – pl. pakura – csöveinek fűtésére speciális állandó ellenállású kábelekben kell gondolkozni, melynek a teljesítménye elegendő és állandó, bevonata pedig bírja a magasabb hőmérsékletet. Figyelem, a pakura mozgatásához jellemzően elegendő a 60-80 °C fok, de a csövet időnként gőzzel mossák át, tehát a csővel érintkező fűtőkábel szigetelésének a gőz hőfokát is ki kell bírnia. A kábeleknél jellemzően ezért is két hőmérsékletet adnak meg, egy működési maximumot és egy lehetséges – működés nélküli állapotban – elviselhető hőmérsékletet.
Az elektromos csőkísérő fűtéshez használt kábeleknek, szerelvényeknek természetesen vannak az RB-s változatai is, csak az RB-s környezet meglétét a kiírásban/ajánlatkérésben jelezned kell.
Jellemzően a csőkísérő fűtéshez használt eszközökkel – kábelek és vezérlés – oldjuk meg pl. a légkezelő berendezések, klímák kondenzvíz tálcáinak jégtelenítő fűtését is.
Az elektromos fűtőkábelek elhelyezéséről
A kábelt nem kell rátekerni a fűtendő csőre, hiszen egyébként is nehezen meghatározható a megfelelő menetemelkedés, aminek betartásával éppen a cső végén fogyna el a kábel. Alapesetben célszerű olyan típusú és teljesítményű kábelt betervezned, amiből egyetlen szál biztosítja a szükséges teljesítményt. Ekkor a fűtőkábelt a cső hosszában alul kell elhelyezni. Amennyiben csak 2 fűtőkábellel tudod biztosítani a szükséges méterenkénti teljesítményt, akkor a kábeleket alul/oldalt – 4 és 8 óránál – kell elhelyezni. Ha szükséges, a harmadik kábelt az óra 12-es állásához kell tenni. Az érzékelőt mindig a kábellel ellentétes oldalon helyezd el a csőhéjszigetelés alatt. Kábel elhelyezési rajzokat itt találsz!
A kábeleket teljes hosszában alukasírozott ragasztószalaggal kell végig ragasztani – ehhez a cső legyen tiszta és zsírmentes – , ezután a kábeleket 0,5 méterenként kötegelővel lehet rögzíteni a csőhöz. A kasírozás biztosítja, hogy a fűtőkábel csővel ellentétes oldalán keletkező hő is a csőre reflektálódjon. A csőhéjszigetelésre kívülről 3-4 méterenként „Vigyázz fűtőkábel!” feliratú figyelmeztető címkéket kell elhelyezni. Az a legjobb, ha ezeket a kiegészítőket is beteszed a terv kiírásába, és az ajánlatkérésedbe is.
Íme pár fontos/becsapós kérdés elektromos csőkísérő fűtés kapcsán!
Milyen hosszú fűtőkábel kell pl. egy 30 méteres csőhöz?
Az első gondolatod az lehet, hogy 30 méter. DE! Ha a csövön vannak karimák, szerelvények, szivattyú stb. akkor ezek mindegyike megnöveli a szükséges kábel hosszát, hiszen ezekre – bonthatóan – rá kell tekerni a kábelt. Ennek kalkulálására kérj elérhetőségeinken segítséget!
Külön eset, amikor a csővezeték fém támasztók segítségével a levegőben fut. Jellemzően a támasztó és a cső között nincs hőszigetelés, így a támasz jelentős hűtőhatást fejt ki a csőre. Ezekben az esetekben azt javaslom, hogy a kábel hosszát ezen a szakaszokon hajtű formában megduplázva kalkuláld. Ez is jelentősen növeli a szükséges fűtőkábel hosszát.
Hány darab vezérlés kell a csőkísérő fűtéshez, ha több cső is van, valamint hová tegyük az érzékelőt?
Vegyünk egy fűtetlen mélygarázst, amiben nincs szellőztető berendezés, hanem nagyobb, oldalfali nyílásokon cserélődik a levegő. A plafon alatti tartókon futnak különböző átmérőjű és anyagú csövek.
Mivel a különböző átmérőjű/teljesítményigényű csöveken előre kikalkuláltattad velünk a szükséges elektromos fűtőteljesítményt, akár egyetlen helyről is vezérelheted a rendszert. Ki kell választani a garázs vélhetően leghidegebb pontját, oda tenni a cső mellé az érzékelőt, ha ott nem fagy el, akkor máshol sem. Ez a megoldás persze azt is feltételezi, hogy az összes betápvezetéket is egyetlen szekrényben hozták össze, ahol a vezérlő és a mágneskapcsoló is van. Ennek kiépítése sokszor többe kerülhet, mint az, ha területekre/csoportokra osztod, és ezek számának megfelelő vezérlést alkalmazol. Elektromos csőkísérő fűtés vezérléséhez az EBERLE ITR családját javaslom.
Kell-e önszabályzó fűtőkábelhez vezérlés?
IGEN! IGEN! Az önszabályzós kábel jelleggörbéje megmutatja, hogy (teljesítménytől függően) +30-40 fok körül lesz a teljesítmény csak nulla közeli, tehát ide is kell termosztát, mert különben olyankor is fűtenénk, amikor arra már semmi szükség.
Hogyan határozd meg az önszabályzós fűtőkábelek változó teljesítménye mellett azok betápigényét?
Önszabályzós kábelnél a teljesítményt a kábel típusa határozza meg. A kábelen feltüntetett teljesítmény +10 °C hőmérsékletnél értendő. Amennyiben előfordulhat 0 °C, vagy az alatti bekapcsolási hőmérséklet is, a kismegszakítók méretezésénél figyelembe kell venned a névlegesnél nagyobb indulási teljesítményt. Ezt a teljesítményt a fűtőkábel jelleggörbéjéből tudhatod meg, kérd ehhez segítségünket.
Egy tanulságos eset az elektromos csőkísérő fűtéssel kapcsolatban.
Szállítottunk már mélygarázshoz az átadás után egy évvel (mikor elfagytak a plafon alatti csövek) fűtőkábeleket, melynek egy részét a tervező fizette! A beruházó ezt azzal indokolta, hogy nem volt a tervben elektromos csőkisérő fűtés – ha lett volna, ő beépíti –, ez tehát olyan plusz költség, ami a tervező hibája miatt keletkezett.
A csővezeték fűtésére két különböző megoldást kínálunk
Önszabályozó és SJXFJ típusú állandó ellenállású fűtőkábelt. Az állandó ellenállású kábelt jellemzően hosszabb csöveknél alkalmazzuk, az önszabályzósat rövidebb szakaszokon, elágazásoknál, vagy szerelvényeknél, ahol bonthatóan/átlapolással kell a kábelt elhelyezni. Az állandó ellenállású SJXFJ típusú fűtőkábeleket nem szabad átlapolni, mert helyi túlmelegedés alakul ki, ami rövidíti az élettartamukat.
Bonyolultabb csőhálózatnál, amelyeken még szerelvények is vannak, tervezésnél nehezen kalkulálható a szükséges kábelhossz, ezért a helyszínen alakítják ki a fűtést, önszabályzós fűtőkábellel. Ilyenkor kötő/elágazó dobozokat, és véglezáró készleteket jelölünk meg az ajánlatunkban. Amennyiben a csőhéjszigetelésre még külső fémlemez borítás is kerül, akkor a kábeleket a fűtőkábelekhez kifejlesztett tömszelencén keresztül kell a lemezborításon átvezetni.
A tervezésnél az állandó ellenállású fűtőkábel hosszait úgy kell meghatározni, hogy azok egy-egy méterére eső villamos teljesítménye ne haladja meg a 18 W/m értéket. Több fűtőszál beépítése esetén célszerű megszámozni a végeket, hogy az elosztószekrénybe befutó szálak között később el lehessen igazodni.
Az állandó ellenállású fűtőkábel esetén a kábel teljes hosszában biztosítani kell a hőelvonást, tehát nem „jöhet ki” a csőhéjszigetelés alól. Ezt úgy éred el, ha a végéhez sajtolt kötéssel – a terhelésnek megfelelő keresztmetszetű, 1000 V névleges szigetelésű – hidegvezetéket csatlakoztatsz. Szabadban a hidegvezetéknek célszerű UV stabilnak lennie.
A kötést vízmentesen szigetelni kell legalább két réteg zsugortömlővel úgy, hogy a kötés szigetelése egyenértékű legyen a vezetékével. A beépítés során még a kötésnél is biztosítani kell a jó hőelvonást. A fűtőkábel vagy a kötés csak akkor tud tönkremenni, ha nem megfelelő a hőelvonás.
Nem kell tehát megijedni ha elektromos csőkísérő fűtés tervezési, vagy kivitelezési feladatot kapsz, segítségünkkel könnyedén meg tudod oldani ezt a kihívást is.
