Az alábbi cikk részlet 1956-ban jelent meg az Élet és Tudomány című lapban, a szerző Tarján Rezső.
A genfi atomerő-értekezlet álláspontja sokakat megdöbbentett: kijelentették, hogy az ismert szénraktáraink nagyjából 100-150 év múlva kiürülnek. És akkor még nem beszéltünk a kőolaj készletünkről, mely talán már a következő 50 évre sem lesz elég. De vajon akkor miből lesz fedezve az létfenntartáshoz szükséges energiakészlet mondjuk 160 év múlva?
A színpad az atommagé…
Az elkövetkezendő idők erőforrása az atommagban rejlik. Az egész világ feszült figyelemmel kísérte, mikor a Szovjetunió atomtudósai beszámoltak az első atomenergiával működő villanytelep részleteiről. Ám azt sem szabad elfelejteni, hogy egyszer ez az energiakészlet is végleg elfogy. És itt jön képbe a Nap.
A Napban tomboló magas hőmérséklet hatására olyan kémiai reakciók játszódnak le (a felgyülemlett hidrogénatommagok héliummagokká egyesülnek), mely során folyamatosan energia szabadul fel. A Nap pedig ezt az energiát sugározza ki. Amit mi érzékelünk ebből, az többségében elektromágneses sugárzás. És hogy ez mit jelent a Föld számára, az a sugárzás hullámhosszától függ, annyi azonban biztos, hogy a Nap tetemes energiakészlet birtokosa.
Amennyiben a hullámhossza 0,4-0,7 mikron között van, a sugárzás szemünkben látható fényként jelenik meg. Ha hosszabb, mintegy két mikronig, a sugárzást hősugárzásnak, melegnek mondjuk. A kisebb hullámhosszú sugárzás az ibolyántúli, a röntgen- és a gammasugarak, a hősugaraknál nagyobb hullámhosszú tartományba pedig már a legrövidebb rádióhullámok tartoznak. És mivel ebből az energiából igen csak bővelkedünk, így nem meglepő, hogy a tudósok kísérletezni kezdtek a naptelepekkel. Ám sokáig nem tudták hatékonyan hasznosítani, ugyanis nem ismerték pontosan a működését.
Az évek óta tartó vizsgálatoknak köszönhetően mostmár átlátjuk a naptelepek működési mechanizmusát. Persze nem 100%-osan, de azt már megállapítottuk, hogy a napfény energiájának átalakítása során a félvezetőkből létrehozott fényelem a beeső fényenergiának több, mint 6%-át hasznosítja, és a legnagyobb elérhető hatásfok nem kevesebb, mint 22%.
Az eddigi eredmények pozitívak, hiszen sikerült olyan fényelemeket készíteni, amellyel már négyzetméterenként 60 watt energiát szolgáltatnak. Egy közismert, átlagos íróasztali lámpa 25-40 watt energiát fogyaszt, 60 watt pedig már egy kisebb szoba világítására is elegendő.
Ha egyszer kikerülnek a naptelepek a kísérleti fázisból, akkor hazánkban is óriási jelentőségük lesz. Ugyanis itthon viszonylag sok a napos óra, ezért lenne értelme a különféle épületekre naptelepeket helyezni. Ezek napközben töltenének, akár egy akkumulátor, így megoldható lenne az épületek esti világításának fedezése anélkül, hogy az elektromos hálózatot használni kellene.
És hol tartunk most, 2020-ban?
A “naptelepeket”, azaz napelemeket megalkottuk, ismerjük és alkalmazzuk. Sőt, már arra a kérdésre is tudjuk a választ, hogy egy napelem előállításának mekkora a tényleges szénlábnyoma, vagyis, hogy valóban spórolunk-e a bolygónak, ha ilyen módon állítjuk elő a szükséges energiát.
SZERETNÉL TE IS 0FT-OS FŰTÉSSZÁMLÁT? FORDULJ HOZZÁNK BIZALOMMAL!
Napelem rendszerben gondolkodsz?
Netán arra is gondoltál, hogy a fűtésedet is ennek segítségével alakítsd ki? Ha elektromosan fűtesz, akkor erre jó esélyed van. Esetleg elektromos autón gondolkodsz, amit jó lenne otthonról tölteni? Megfelelő hálózattal ez sem lehetetlen. Ajánlom figyelmedbe Az elektromos fűtés a jövő megoldása! című könyvemet, melyben külön bekezdést szántam ennek a témának.
