Elektroszmog
Sokakat aggaszt a kérdés, hogy elektromos padlófűtés esetén nem emelkedik-e az elektroszmog mértéke körülöttünk? A kérdés jogos, hiszen a lakásaink falában elhelyezett több száz méternyi elektromos vezeték, valamint a használatos elektromos berendezéseink nagy többsége, igenis gerjeszt elektroszmogot. Fontos tehát tudni, hogy az SJXFJ típusú fűtőkábelek - legtöbbször egyedüliként a lakásunkban - teljes felületükön árnyékoltak. Ezt az árnyékoló rézszövetet be kell kötni a ház földelésébe pontosan azzal a céllal, hogy levezessék a keletkező elektroszmogot, vagyis hozzánk a lakótérbe ez már nem jut el. Így tehát a fűtőkábelekkel kapcsolatos az összes olyan élettani hatástól való félelem, ami ezzel összefüggésbe hozható, teljesen alaptalan. Kivételt képez ez alól, az egyesek által padlófűtésnek forgalmazott fűtőfólia, ami gyárilag nem rendelkezik árnyékolással.
Szállópor
Másik gyakran felmerülő kérdés, hogy nem növeli-e a szállópor mennyiségét a légtérben? Mivel az elektromos padlófűtés pontosan szabályozható és a padló hőmérséklete is korlátozható, sokkal kisebb mértékben lebegteti a port, mint pl. a vizes padlófűtés. Szintén a professzionális szabályozhatóságának köszönhető, hogy nem tud a lábunk alatt felforrósodni a járófelület. mint ahogy azt sokan tévesen gondolják.
Élettani hatás
Az elektromos padlófűtés élettani hatása is sokakat érdekel, például, hogy nem okoz-e lábdagadást? Korábban már kifejtettem, hogy semmilyen negatív élettani hatást nem eredményez, ám az érdeklődők körében ez gyakran felmerülő kérdés, így visszatérnék rá, hogy egyáltalán ez a közhiedelem miért van még életben?
Persze nem teljesen közhiedelem, mert vannak, akik “helytelenül” túl magas hőmérsékletű vízzel használják a hagyományos fűtésrendszerüket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a felhasználók reggel, indulás előtt, alacsonyabb hőmérsékletre állítják a termosztátot, aztán amikor hazaérnek, akkor feltekerik, hogy azonnal meleg legyen. Ez a radiátoros fűtéseknél meg tud történni, de a padlófűtéseknél a tehetetlenség miatt nem. A tehetetlenség azt jelenti, hogy amikor hirtelen feltekerjük a fűtést mondjuk 20 fokról 25-re, akkor a padlófűtés elkezd felfűteni, ám az időbe telik, mire eléri a kívánt hőfokot, ez pedig fokozatossá teszi a hőmérséklet emelkedést, vagyis kizárja annak a lehetőségét, hogy lábdagadást okozzon. Arról nem is beszélve, hogy az elektromos hőtárolós padlófűtésnél ez még kevésbé releváns probléma, hiszen a hőtárolós jelleg miatt reggel sincs hűvös, ha mi azt nem akarjuk.
Terhelhetőség
Vannak, akik azért nem választják szívesen az elektromos padlófűtést, mert attól félnek, hogy egy fűtött betonlapot nem lehet ugyanúgy terhelni, mint egy fűtetlent, ám ez a vélemény minden műszaki alapot nélkülöz, ugyanis műanyag padlófűtő csövek használata, semmiben nem korlátozza a betonlap statikus és teherbíró kapacitását. A betonlap teherbíró képessége egyedül az altalajon - és bizonyos esetekben a hőszigetelésen -, valamint a padlólemez szerkezetén múlik.
Burkolás
Végül pedig az elektromos padlófűtés burkolása lesz a téma. Egyesek szerint elektromos padlófűtés hagyományos fa parketta mellett nem megvalósítható. Sokan azt hiszik, hogy e két dolognak messziről el kell kerülnie egymást, ám ez manapság már nem igaz, ugyanis Blokkwood eljárással készült parketták megjelenése óta ez a probléma is a múlté. A Blokkwood eljárással csökken a fa alakváltoztatási és deformálódási képessége, az évgyűrűk rajzolata pedig számottevően kiemelkedik. A kezelt fa nagyon sokszínűvé alakítható. A végtermék alacsony vízfelvevő képessége miatt akár vizes helyiségek burkolására is alkalmas.
A villamos padlófűtés rétegrendje tehát teljesen megegyezik a vizesével, a létrejövő betonfelületre kerülhet kő-, laminált lap-, vinil-, parafa burkolat is.
