Mikor beköszöntött ismét a tél, a fagy újra felütötte a fejét. András a házuk ablakán kinézve lehangoltan vette tudomásul, hogy hó, és jég borítja a járdát meg a garázsbehajtót. „Na megint jöhet a sózás, és a hólapátolás!” – gondolta mérgesen. Már két hete minden reggel ezzel kezdte. Az ébresztőórát is „téli időszámításra” állította, mivel majd’ háromnegyed órás feladat volt mindent járhatóvá tennie.
Az előző télen nekicsúszott a garázs falának, amikor autóval ráfordult a fűtetlen rámpára. Ráadásul aznap még a jeges lépcsőn is majdnem elcsúszott. Azóta szigorúan minden reggel felkelt, és elvégezte a feladatát. Mit nem adott volna, ha végre elfelejthette volna ezt a „reggeli tornát”! Éppen a házuk felújítását tervezgették, ezért szeretett volna megoldást találni erre a problémára is. Gondolkodott rajta eleget, de nem igazán jutott előbbre. Mit is tehetne? Sajnos ő nem tudta azt, amit te hamarosan tudni fogsz. Nem ismerte az elektromos rámpafűtés nyújtotta lehetőségeket!