Vannak olyan helyzetek, amikor egy tervezőnek kötelezően számolnia kell bizonyos elemekkel egy-egy munka során. Ez a helyzet akkor is, ha éppen egy hidegterekkel rendelkező épület, azaz hűtőház kerül terítékre. A hűtőházaknál, fagyasztó alagutaknál követelmény, hogy az épület alatti földréteg ne fagyjon meg. Ez rendkívül kritikus kérdés, hiszen a megfagyott talaj, a benne lévő jég térfogata miatt tágul, és maga a hűtőház is statikai szempontból veszélybe kerülhet. A talajfűtés pontosan ennek elkerülésére lett kitalálva.
Hűtőház elektromos altalajfűtése SJXFJ fűtőkábelekkel. Ha kimarad, abból nagy baj lesz!
Hűtőház altalajfűtés
Miért nem elég csak a hőszigetelés az altalajfűtés helyett?
Talajfűtés vs hőszigetelés?
A hűtőházak, fagyasztó alagutak padlózatát természetesen vastag hőszigeteléssel látják el. Ez laikusoknak talán elég is lehetne, de a gyakorlatból tudjuk, hogy nem az! Ugyanis a hőszigetelés csak lassítja a hőáramot, de a hideg egy idő után mindenképpen átjut rajta, és ezzel meg is van a baj.
A talaj kapillárisaiban lévő víz megfagyása, a talaj térfogatának növekedését, ezzel a padlózat rongálódását, akár épület-felemelkedést, esetenként még az épületszerkezet tönkremenetelét is okozhatja. A talaj kifagyásának veszélye akkor a legnagyobb, ha a padlón keresztül elvont hő nagyobb, mint amit a talaj a padló alatti talajréteggel közölni képes – azaz ha a hűtőház hidege a talajba kerül.
Fontos dolgok, amelyekre talajfűtés esetén gondolni kell!
Kábelteljesítmény
Az egyenletes talajfűtés elérése érdekében a méterenkénti kábelteljesítményeknek közel egyenlőnek kell lennie.
Fűtőkábelek hajlítási sugara
Az elektromos fűtőkábelek hajlítási sugara általában 50-60 mm-nél általában kisebb nem lehet.
Fűtőkábelek fektetése
A fűtőkábeleket nem ajánlatos +5˚C-nál kisebb hőmérsékleteken fektetni.
Háromfázisú hálózat egyenletes terhelése
Az egymással párhuzamosan kapcsolt hurkok száma lehetőleg hárommal osztható legyen a háromfázisú hálózat egyenletes terhelése céljából. Háromfázisú fűtőkábeleknél ez nem követelmény.
Kábelek a szerelőbetonban
A kábeleket a szerelőbetonra fektetik. A tiszta és sík szerelőbetonhoz először műanyag távtartókat rögzítenek, és annak a hornyaiba pattintják be a kábeleket.
Mindig kell tartalék kábel!
A hűtőház altalajfűtése fölé jellemzően 20 cm hőszigetelés és hasonló vastagságú vasalt beton kerül, tehát a hűtőház működése közben ezen fűtőkábelekhez hozzáférni/javítani nem lehet. Emiatt kell duplán fektetni a kábeleket egymás mellé, ha az egyik szál kiesne, akkor a párját lehet bekötni és az üzemelés biztosítva lesz.
Kábelek sűrítése
A kábeleket sűríteni kell külső határoló falak közelében és a hűtött tereken átmenő oszlopok tövében, ugyanis ezek a pillérek, oszlopok mintegy „átszúrják” a padló hőszigetelését, mivel alapozásukat a hőszigetelés alatti talajban lehet csak megoldani.
Hűtőkamrák kialakítása
Az is előfordul, hogy egy nagy épületen belül alakítanak ki hűtőkamrákat (pl. élelmiszerláncok logisztikai központjai) és a tetőt tartó oszlopok egy része a hűtött téren megy keresztül. A kamra felett kinyúló oszlopok hideg felületére kicsapódhat az épület levegőjében levő pára, és ez lefolyva az oszlopon eláztathatja az arra tett hőszigetelést, ami így elveszti hatását.
Kábelek elrendezése
A kábeleket úgy kell elrendezni, hogy azok ne keresztezzék egymást. Ugyanis a keresztezéseknél össze érve túlfűthetik egymást, ami hosszabb távon problémát okozhat.
Hogyan működik a talajfűtés hidegterek esetében?
A villamos talajfűtési rendszerek kivitelezése a lehetséges más talajfűtési megoldásokkal szemben rendkívül egyszerű és kedvező költségű. Szabályozásuk is kedvezőbb áron megoldható és finomabb beállításokat tesz lehetővé.
Az üzemeltetési költség csökkenthető úgy, hogy a talajt a normál megtáplálás mellett éjszakai, (vezérelt) villamos energiával fűtjük.
A hűtőházak alatti talaj átfagyásának megakadályozására SJXFJ típusú fűtőkábelek kerülnek beépítésre a padlószigetelés és az altalajon fekvő páraszigetelés közötti betonrétegbe.
Jellemzően állandó ellenállású fűtőkábeleket használunk, amelyek különböző fajlagos (méterenkénti) ellenállású kivitelekben készülnek. A járatos ellenállási értékek 0,16 – 18 Ω/m között változnak. A különböző fajlagos ellenállású kábelek lehetővé teszik, hogy különböző nagyságú termek, hűtőházak stb. talajfűtő kábeleit jellemzően 230 V feszültséggel tápláljuk.
A fűtőkábelek által bevitt fűtőenergia eloszlása teljesen egyenletes, így lehetőség van arra, hogy a helyi fűtési igényeket a legtökéletesebben kielégíthessék.
A fűtőkábelek a „hidegvég” csatlakozási pontoktól normál villamos vezetékekkel csatlakoznak a villamos kapcsoló- és vezérlőszekrényhez. Ez a szekrény elhelyezhető akár a terem falának külső oldalánál, akár a vezérlőhelységben.
Hűtőház altalajfűtéséhez áramfigyelő relé bekötése
A villamos talajfűtési rendszerek kivitelezése a lehetséges más talajfűtési megoldásokkal szemben rendkívül egyszerű és kedvező költségű. Szabályozásuk is kedvezőbb áron megoldható és finomabb beállításokat tesz lehetővé.
Az üzemeltetési költség csökkenthető úgy, hogy a talajt a normál megtáplálás mellett éjszakai, (vezérelt) villamos energiával fűtjük.
A hűtőházak alatti talaj átfagyásának megakadályozására fűtőkábelek kerülnek beépítésre a padlószigetelés és az altalajon fekvő páraszigetelés közötti betonrétegbe.
Jellemzően állandó ellenállású fűtőkábeleket használunk, amelyek különböző fajlagos (méterenkénti) ellenállású kivitelekben készülnek. A járatos ellenállási értékek 0,16 – 18 Ω/m között változnak. A különböző fajlagos ellenállású kábelek lehetővé teszik, hogy különböző nagyságú termek, hűtőházak stb. talajfűtő kábeleit jellemzően 230 V feszültséggel tápláljuk.
A fűtőkábelek által bevitt fűtőenergia eloszlása teljesen egyenletes, így lehetőség van arra, hogy a helyi fűtési igényeket a legtökéletesebben kielégíthessék.
A fűtőkábelek a „hidegvég” csatlakozási pontoktól normál villamos vezetékekkel csatlakoznak a villamos kapcsoló- és vezérlőszekrényhez. Ez a szekrény elhelyezhető akár a terem falának külső oldalánál, akár a vezérlőhelységben.
Kábelfektetés tartalék kábellel
Egyszer jártam egy olyan hűtőházban, ahol nem volt tartalékkábel, és a működő kábeleknek sem volt működési ellenőrzése. A talaj átfagyása akkor vált szembetűnővé, amikor az épület tetejét tartó fő oszlopok megemelkedtek, megemelkedett a tető, az épület alakja megváltozott.
Ekkor leállították a hűtést, kiürítették a hűtőházat, kibontották az oldalát, hogy a légkalapácsokat be lehessen vinni. Felverték az aljzatbetont, felszedték a szigetelést, a szerelőbetont, ekkor tudták szétverni és kihordani az egy méter vastagságban átfagyott altalajt.
Ezután jött a földvisszatöltés, szerelőbeton, fűtőbeton, szigetelés, és a járóbeton újbóli kiépítése. Ezek költsége valamint a kiesett üzemelési idő nagyságrendekkel több költség, mint egy tartalék SJXFJ fűtőkábel beépítése. A tartalék kábel nem duplázza meg a költségeket, hiszen ugyanabba a távtartóba kell helyezni és a működési ellenőrzést is csak a ténylegesen működő kábelekhez kell kiépíteni.
Semmi sem indokolja, hogy bárki is tartalékkábel nélkül tervezzen hűtőház altalajfűtést.
A tervezéshez kapcsolási rajzokat, elhelyezési ábrákat ezen a linken találsz!
Mit kell az altalajfűtésnél bármely tervezőnek feltétlenül figyelembe vennie?
Hűtőházak, fagyasztóalagutak esetében már nem lehet a tartalékkábelt pótolni!
A jól működő talajfűtés tervezői szemmel...
- A kábelek bebetonozásához finom – legfeljebb 3-4 mm max. szemcsenagyságú – betont szabad használni, hogy a kábelek és a fűtőbeton közötti hőátvezetési kapcsolat a lehető legjobb legyen. A fűtőbeton vastagsága általában 6-7 cm.
- Az SJXFJ típusú fűtőkábeleket minden esetben teljesen be kell fedni betonnal. Levegőben, szigetelőanyagban való vezetésük túlhevüléshez, idő előtti tönkremenetelhez vezet.
- Az elektromos fűtőkábeleket minden esetben „hidegvégekkel felszerelve” szabad a villamos hálózatra rákötni. A „hidegvég” csatlakozási pontokat teljesen be kell betonozni, nehogy túlhevüljenek.
- Az elektromos fűtőkábelek épségét ellenőrizni kell lefektetés előtt és után. Folytonosságukat mérésekkel kell ellenőrizni lefektetés előtt, bebetonozás előtt és bebetonozás után azonnal.
A fűtőkábeles villamos talajfűtési rendszerek működése, szabályozása hűtőházaknál, fagyasztóalagutaknál automatikus. (Kézi működtetés napjainkban már nem alkalmaznak.) Az automatikus működtetés, illetve szabályozás módszerei a következők.
- Mivel a villamos talajfűtés jól és finoman szabályozható, és a fűtőbeton hőmérséklete az egész padlófelület alatt ugyanaz az érték, a talajkifagyás elkerülésére Magyarországon általában elegendő +5˚C fűtőbeton-hőmérsékletet tartani, ±1˚C szabályozási eltéréssel.
- A talajfűtés működését hőmérséklet-érzékelővel ellátott termosztát szabályozza, illetve – mágneskapcsolón keresztül – működteti. A hőmérséklet-érzékelőt a fűtőrétegbe betonozott védőcsőbe szerelik be oly módon, hogy esetleges meghibásodásnál cserélhető legyen. A korszerű termosztátok a talaj hőfokát is mérik, és hőfokkijelzéssel rendelkeznek.
- A fűtésvezérlő termosztát mellé egy másik termosztátot is be kell építeni, ami figyeli a talajhőmérsékletet, és vészjelzést ad le, ha a talaj – pl. a vezérlő meghibásodása miatt – túlságosan lehűl.
- Minden egyes működő fűtőszál teljesítmény-felvételét áramfigyelő relével ellenőrizni kell, amely vészjelzést ad le, ha bármely fűtőkör kiesik, hogy a tartalék szálat beköthessék.
További hasznos információkat olvashatsz az „Az elektromos fűtés a jövő megoldása” című könyvemben!
Feltétlenül olvasd el a könyvet, ha nem akarod pénzedet kidobni az ablakon! A könyv által, végre szakértői támogatást kapsz, egy tapasztalt, biztos kezet az építés/felújítás rögös útján!
