Az ereszcsatornafűtés bekötéséhez használatos fűtőkábel tulajdonképpen egy nagy ellenállású vezeték, amely az elektromos hálózatba bekötve felmelegszik, és leadja a hőt a környezetének, így fagy-, és hómentesíti a tetőket, ereszeket, vápákat.

Két fajtája létezik, az állandó ellenállású, és az önszabályzós fűtőkábel. A csatornákba és lefolyó csövekbe elhelyezett elektromos fűtőkábeleket egy nedvesség-, és egy hőérzékelő segítségével a szabályozó berendezés kapcsolja be és ki. Csak akkor üzemel a fűtés, ha csapadék van a felületen, és +3 Celsius fok alatt van a külső hőmérséklet. 

Bekapcsolás után megolvasztja a jeget, és amikor lefolyik a csatornából a víz, kikapcsol. Ez a vezérlés szükséges az önszabályzós kábelhez is, hiszen e nélkül száraz hidegben is fűt a kábel.

Egy méter csatornára a beépítendő fűtési teljesítmény 35-40 W. A kábelek megtáplálása hidegvezetékkel történik. Az épület külső falán a csatorna közelében el kell helyezni egy kötődobozt a sorkapcsok részére. A doboztól a hidegvezetékkel elindulva az elektromos fűtőkábelt behelyezzük a csatornába úgy, hogy a hidegvég kötés már a csatornán belül legyen ezzel biztosítva a jó hőelvonást. Végig kell vezetni a kábelt a vízszintes csatorna részen és – a fagyhatárig, vagy a szabad kifolyásig – belógatni minden lefolyócsőbe.

Hosszabb csatornákba, vagy szélesebb vápába több fűtőszálat kell beépíteni, és azokat párhuzamosan kell összekapcsolni. Nagyon fontos, hogy esőcsatornába csak UV – álló fűtőkábel, és hidegvezeték helyezhető el.