Mint sokan mások – aki építkezésre adja a fejét – kerestük azokat a megoldásokat, ami a beruházási, valamint a hosszú távú üzemelési költségeket ésszerű mértékben csökkentheti. Ma már az energiahatékony építkezés mindennapos, oly kis teljesítménnyel kell csak fűteni a házakat, hogy a fűtésre fordított energia ára nem bír döntő befolyással. Tehát első lépés a ház hőveszteségének megállapítása, a fűtési igény helyiségenkénti méretezése.

Az első elektromos hőtárolós padlófűtést – kizárólagos fűtésként – szüleim lakóházába építettük be 1983-ban. Azóta is kifogástalanul, gondozásmentesen üzemel. Saját kertes házam 24 éve, irodánk 19 éve üzemel hasonló megoldással. Ennyi éve nincs karbantartási, vagy szervizköltségünk a fűtésekre!

Függőlegesen is teszünk hőszigetelést az oldalfalak mellé, a beton és az alatta lévő hőszigetelés teljes vastagságában. Az irodánk fűtés kialakításánál készült képen lévő fehér, fal melletti műanyag lapokat a betonozás után kiszedtük, ezzel biztosítva a szükséges dilatációs hézagot. A betonréteget – a megfelelő tárolókapacitás biztosítására – 8-10 cm vastagra készítjük. Az SJXFJ típusú fűtőkábelt a betonréteg közepére – egymással párhuzamosan több kábelt is – kígyóvonalban fektetjük le.

Csak a beton teljes megkötése, de minimum 4 hét után szabad bekapcsolni a fűtést. A betonra jellemzően járólap, a hálószobákba padlófűtéshez alkalmas laminált padló, esetleg padlószőnyeg kerülhet. A sűrű kábelezés – a kábeltávolság 10-15 cm közötti – egyenletesen elosztja a meleget a padló felületén és a padlóérzékelős termosztátok segítségével a szabályozás helységenként tökéletesen megoldott.

A hőtárolós fűtés a 8-10 cm beton közepén, alacsony felületi hőmérsékletű – 32-38 ⁰C – fűtőkábelek szakaszos működése útján valósul meg.

Saját lakásomban átlagosan 24-25 ⁰C-os padlóhőmérséklet biztosítja egész napra a kellemes 22-23 ⁰C-os szobahőmérsékletet. Fontos, hogy a beton vastagsága biztosította hőkapacitás, valamint a szakaszos felfűtés miatt, a fűtött felület hőmérséklete napközben alig változik. Ugyanis a fűtőkábelt 5-8 cm beton fedi, emiatt a „fűtőkábel melege” órák alatt jut a felszínre, hogy ott pótolja a szoba hőveszteségét, és mire a beton felső pár cm-e lehűlne, alulról jön – a szakaszos megtáplálás miatti – újabb adag meleg.

Akkor most kavarja az elektromos padlófűtés a port, vagy nem kavarja?

Teszem fel a kérdést egy kicsit Rejtő Jenőt utánozva. Minden kiállításon, szakmai rendezvényen megkapom ezt a kérdést, és mindig örülök neki, mert legalább el tudom oszlatni az ezzel kapcsolatos súlyos félreértéseket.

Biztosan Te is láttál már a háziasszonyokat oly nagyon bosszantó, a radiátorok felett jellemzően kialakuló porcsíkokra, ami egyértelműen a porkavarás miatt alakul ki. Nem is csoda, hiszen a radiátorok felületi hőmérséklete jellemzően legalább 50-60 ⁰C, ami sokkal jobban mozgatja a levegőt, mint a jól méretezett padlófűtés 23-25 ⁰C-os felületi hőmérséklete.

Tehát a rosszul tervezett, vagy kivitelezett – jellemzően vizes – padlófűtés, melynek hőmérséklete az alulméretezés miatt indokolatlanul és egészségtelenül magas, kavarhatja a port.

Itt ugyanis méretezésre szinte soha nem került sor, hanem „az így szoktuk” „megdönthetetlen” kijelentés vezérelte a „mester” kezét. No, meg a matek. Ugyanis jellemzően fix árban vállalják a kivitelezést, a csövet a mester veszi, így a kevesebb cső, nagyobb haszon elve érvényesül. Igaz, hogy a kevesebb csőben kevesebb a víz is, de ha emelem a víz hőfokát, ugyanúgy kifűti a házat. Igen ám, de hány fokos lesz akkor a padló?

A tévhit kialakulásában az a rossz szokás is segített, hogy reggel levettük a fűtést, és a munkából hazaérve – a jól lehűlt lakást – gyorsan kívánjuk felfűteni, így a padló hőmérsékletét durván az egészségtelen szintig emeltük. Sokkal jobban jártunk volna, ha nem vesszük le a fűtést, hanem szépen tartjuk a 20 ⁰C körüli hőmérsékletet.

Mivel az elektromos padlófűtést pontosan szabályozhatod és a padló hőmérsékletét is korlátozhatod, ennek köszönhetően elenyésző mértékben lebegtetheti a port, ellentétben a vizes padló- vagy a radiátoros fűtéssel.