Ebben a cikkben számszerű példákon keresztül megmutatjuk, hogy mikor olcsóbb az elektromos vagy infrafűtés a gázfűtésnél, hőszivattyúnál és mikor egyértelműen drágább. Mikor gazdaságos az elektromos fűtés? Ez egy olyan kérdés, amiről mindenki mást mond – pedig a tények nem hazudnak, és én most megosztom ezeket veled.

Tartalom:

• Elektromos fűtés, infrafűtés, hőszivattyú: pro és kontra
• Mit kell tudni a beruházási költségekről?
  • A 80 m2-es ház
    • Vizes padlófűtés, kombi kondenzációs gázkazánnal
    • Levegős hőszivattyú, időjárásfüggő vezérléssel
    • Levegős hőszivattyú, időjárásfüggő vezérléssel, napelem telepítéssel
    • Elektromos padlófűtés
    • Elektromos padlófűtés napelemmel kombinálva
  • A 160 m2-es ház
    • Vizes padlófűtés, kombi kondenzációs gázkazánnal
    • Levegős hőszivattyú, időjárásfüggő vezérléssel
    • Levegős hőszivattyú, időjárásfüggő vezérléssel, napelem telepítéssel
    • Elektromos padlófűtés
    • Elektromos padlófűtés napelemmel kombinálva
• Amire sokan nem gondolnak…
• Milyen fűtési teljesítményre van szükségem?
• Mennyibe kerül az elektromos áram?
• Mennyibe kerül a gáz?
• De sajnos nem tudjuk – és ez tény!
• Összegezve ez az elektromos fűtés 5 legvonzóbb előnye
  • Alacsony beruházási költség
  • Nincs karbantartási költség
  • Bárhova helyezhető
  • Nem káros az egészségre
  • Elektromos fűtés esetén akár 0 Ft-os fűtésszámlád is lehet
• Elektromos fűtés lehetőségek, típusok – néhány szóban
  • Hőtárolós elektromos padlófűtés
  • Direkt padlófűtés
  • Infrapanel fűtés
  • Elektromos infra radiátor – Climastar
• Mi az a Dual-Kherr?
• Kültéri elektromos fűtések: rámpafűtés, csatornafűtés
• Szeretnél közelebbről is megismerkedni az elektromos fűtés egyes típusaival?

Az építtetők, felújítók körében szinte mindig óriási vitát vált ki a kérdés: vajon gázzal vagy elektromosan olcsóbb-e fűteni, egyáltalán melyik a legolcsóbb fűtés? Repkednek az érvek és ellenérvek, a számítások és a logikusnak tűnő feltételezések, de valahogy mégsem kerül soha nyugvópontra a téma. Ez annak köszönhető, hogy sokszor azt sem tudjuk megmondani, mit is értünk olcsó fűtés alatt? Azt, hogy nem kerül sokba a beszerzése, vagy azt, hogy olcsó a karbantartása, netán azt, hogy alacsonyabb lesz tőle a havi rezsi számla?

A problémát és a zavart legtöbbször az okozza, hogy nincsenek alaposan körbejárva az elektromos fűtés költségei, és a gázos fűtési rendszerek költségei sem. Nem veszik számításba az összes komponenst, amiből ezek összetevődnek, és nincs minden egyes költségtétel összehasonlítva, illetve rengeteg a pontatlan számítás. Ebben a cikkben most együtt fogjuk megugrani ezeket a bonyolultnak tűnő logikai kérdéseket, és a végére bebizonyítom, hogy

Ahhoz, hogy a számításaink helyesek legyenek, három különböző költségtételt kell számításba vennünk és összehasonlítanunk:

1. a beruházási költséget,
2. a (működési) fűtési rezsi költséget,
3. és a karbantartás/javítás/felújítás díjait.

Enélkül nem lehet kiszámítani, hogy melyek a leginkább olcsó fűtési megoldások.

Már az elején szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy soha nem szabad hallgatni egy olyan “szakemberre”, aki a villanyfűtés vs. gázzal való fűtés kérdésében kizárólag a működési költségek összehasonlítása alapján akar megvetetni veled valami drága készüléket ahelyett, hogy a fűtési költségek egészét vizsgálná, és objektíven alkotna véleményt.

Kiemelten fontosnak tartom a működési költségek mellett a bekerülési/beruházási, és a karbantartási költségek számbavételét is, hiszen bizonyos körülmények között még 20 éves távlatban is meghaladhatják a működési költségeket, tehát a fűtési költségek kiszámításához elengedhetetlen részek.

Az ügyfelek körében gyakran visszatérő hiba, hogy a beruházási és a működési költséget összemossák – vagy valamelyikkel nem számolnak -, pedig ezeknek semmi közük egymáshoz, hiszen az előbbi azt határozza meg, hogy mennyibe kerül az adott rendszer kiépítése, míg a másik azt, hogy mennyibe kerül havi szinten a fenntartása. Ha ezeket nem vesszük figyelembe, akkor olyan tévutakra vihetjük magunkat, amit később a pénztárcánk fog bánni, ezért nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy a fenti tételeket egyesével is össze kell hasonlítani – akár elektromos, akár gázos fűtésről van szó. Továbbá javaslom, hogy legalább 15-20 éves távlatban gondolkodj, mert a tapasztalatok szerint kb. ilyen gyakorisággal kell újragondolni/cserélni a gépészeti elemeket (pl. kazáncsere).

Előbb egy 80 m²-es házat veszünk alapul, és egyik padlófűtés kialakításánál sem számolunk a fűtés alá szükséges hőszigeteléssel, a beton költségeivel, mert ezeket mindenképpen – és hasonló költség – mellett alakítják ki. Az egyszerűbb összehasonlítás kedvéért nem számolunk arra sem külön plusz költséget, ha a vizes padlófűtés mellett pár radiátort is felszerelnek. Csak a klímával történő fűtés nem kerül bele az egyenletünkbe, mert meggyőződésem, hogy kizárólagos fűtésként nem tudja azt a lakókomfortot adni, mint az itt összehasonlított megoldások.

De még mielőtt beleugranánk a tények tengerébe, tájékoztatni szeretnélek egy olyan szempontról, amivel mindig kalkulálni kell, ha gázos fűtésről van szó, ez pedig a gáztervezés és engedélyeztetés folyamata. Ez már önmagában sincs ingyen, valamint sok intézni valóval jár, de minden olyan esetben kötelezőnek minősül, ha átalakítási munkálatokat végzünk az otthoni gázrendszeren, vagy ha építkezünk.

A munkálatok csak az illetékes szolgáltatóhoz benyújtott terv jóváhagyását követően kezdődhetnek meg, vagyis ezt a kényelmetlen kezdő lépést nem lehet kihagyni. Most pedig jöjjön a fűtés rendszerek összehasonlítása, és a hozzájuk tartozó számítások, amiket először egy táblázatban fogunk összehasonlítani.

Az első oszlopban a fűtés rendszer típusát határozom meg, a másodikban a bekerülési/kivitelezési költséget, a harmadikban az éves működési költséget, a negyedikben pedig az éves karbantartási költségeket tüntettem fel. A további oszlopok az első, a 10., és a 20. évi összesített költséget tartalmazzák. A költségeket bruttóban számoltam.

Figyelem, a táblázat és a további magyarázatban szereplő adatok korábbiak, 2022-ben – az elmúlt időszak gyors árváltozásai miatt – nem lehetnek számszakilag pontosak, de az arányokat jól mutatják. Arra mindenképpen alkalmasak, hogy elindítsanak egy gondolkozást: milyen fűtést érdemes választanod?

A sort tehát a gáztervezés, engedélyezés kezdi, majd be kell szerezni a kondenzációs gázkazánt, időjárásfüggő vezérléssel. Szükséges továbbá egy HMV (használati melegvíz) tároló, illetve kéményt kell építeni, amihez aztán kéményseprői szakvélemény is kell. Plusz érdemes figyelembe venni még olyan további költségeket, mint a kazán telepítési anyag-, és munkadíj, a beüzemelési költség, illetve a gázvezeték kiépítését is hozzá kell számolni, gázcsonktól az óráig. Csak ezeket követően jöhet maga a vizes padlófűtés kiépítése, minőségi csővel. Az anyagköltséget 4 ezer Ft/m²-nek, a munkadíjat 4 ezer Ft/m²-nek vettem.

Azért a levegős hőszivattyúra esett a választás, mert a talajszondás, vagy a kutas megoldást jelentősen borsosabb áron mérik. Ennél a megoldásnál is számolni kell olyan költségekkel, mint a hőszivattyú telepítésével járó anyag- és munkadíjak, a beüzemelési költség, illetve a fagyvédelmi rendszer. Csak ezeket követően kerülhet kiépítésre a vizes padlófűtés, minőségi csővel. Az anyagköltséget itt is 4 ezer Ft/m²-nek, a munkadíjat pedig 4 ezer Ft/m²-nek vettem.

Mivel a napelem egy olyan alternatíva, amivel egyre többen terveznek hosszútávon annak érdekében, hogy költséghatékonyan és környezetkímélően jussanak energiához, így a levegős hőszivattyús rendszert napelemmel kombináltam, 1 millió Forint értékben. Ez nem fedezi a ház teljes villamos energiaszükségletét, csak a hőszivattyú működését, így ennél a változatnál a fűtési költséget nullának vettem. A karbantartást 5 ezer Ft-tal megemeltem, mert nemcsak a hőszivattyút, de a napelemet is esetleg karban kell tartani.

35 W/m² teljesítménnyel számoltam, illetve egy villanybojler beszerzésével is kalkulálni kell. 80 m² x 35W/m² teljesítmény összesen 2,8 kW áramot igényel (és ugye ebben az esetben a ház teljes felületén fűtünk), ami kevesebb egy villanytűzhely fogyasztásánál, tehát eszünkbe sem jut hálózatfejlesztést igényelni.

A villanybojler pedig megoldja a használati melegvíz igényt is. Anyagköltségnek 4,5 ezer Ft/m²-t számoltam, ehhez adódik hozzá a kiépítés 4 ezer Ft/m² áron, illetve a villanybojler díja felszereléssel együtt, ami hozzávetőlegesen 100.000 Ft. Érdemes továbbá vezérelt – korábban éjszakainak hívott – árszabással tervezni, mert az jelentősen olcsóbb, mindössze 23,18 Ft/kWh a normál 41 Ft/kWh-ás árszabáshoz képest.

Ezek az árak a rezsicsökkentés feloldásáig voltak igazak!!

Elektromos padlófűtés esetében is megvizsgáltam egy napelemmel kombinált változatot. Itt napelem telepítésére 2,5 millió Ft-ot szántam, ami a padlófűtés működését igyekszik fedezni, így ennél a változatnál is nullának vettem a fűtési költséget. További előnye a napelemes rendszernek, hogy a villanybojler szinte egész nap tud működni, nem fogy el a melegvíz.

Most pedig a 160 m²-es házhoz tartozó számítások következnek. Az első oszlopban itt is a fűtés rendszer típusa látható, a másodikban a bekerülési/kivitelezési költség, a harmadikban az éves működési költség, a negyedikben pedig a karbantartási költségek. A további oszlopok az első, a 10., és a 20. évi összesített költséget tartalmazzák, és az összeget ezúttal is bruttóban számoltam.

A hőszivattyú, illetve a napelem beszerzési és beépítési költségeit árajánlatok alapján kalkuláltam, a hőtárolós elektromos padlófűtés és a hozzá tartozó napelem rendszer adatait pedig saját tapasztalatok alapján határoztam meg.

Ahogy a 80 m²-es ház esetében, ezúttal is gáztervezéssel és engedélyezéssel indítjuk a sort, majd be kell szerezni a kondenzációs gázkazánt, időjárásfüggő vezérléssel. Be kell szereznünk egy HMV (használati melegvíz) tárolót, kéményt kell építtetni, amihez úgyszintén szükséges a kéményseprői szakvélemény. Itt is gondolni kell olyan további kiadásokra, mint a kazán telepítési anyag-, és munkadíj, a beüzemelési költség, illetve a gázvezeték kiépítését is hozzá kell számolni, gázcsonktól az óráig. Ezeket követően kezdődhet a vizes padlófűtés kiépítése.
Az anyagköltséget ugyanúgy 4 ezer Ft/m²-nek, a munkadíjat 4 ezer Ft/m²-nek vettem. (Az ingyenes bekötés miatt nem számoltam a gázóra bekötési költséggel sem.)

Ahogy a kisebb méretű ház esetében, itt is a levegős hőszivattyúra esett a választás, mert a talajszondás, vagy a kutas megoldás egyértelműen drágább. Plusz költségekkel – mint a hőszivattyú telepítésével járó anyag,- és munkadíjak, a beüzemelési költség, illetve a fagyvédelmi rendszer – ezúttal is számolni kell. Csak ezeket követően kerülhet kiépítésre a vizes padlófűtés, minőségi csővel. Az anyagköltséget itt is 4 ezer Ft/m²-nek, a munkadíjat pedig 4 ezer Ft/m²-nek vettem.

80 m²-es házra vonatkoztatva is számoltunk napelem rendszer telepítéssel a levegős hőszivattyú mellé, így érdekes ugyanezt 160 m²-re számolva is megnézni. Ezúttal 1,65 millió forintot szántam napelemre. Ez az összeg nem fedezi a ház teljes villamos energia igényét, csak a hőszivattyú működését, viszont ennek köszönhetően a fűtési költséget továbbra is nullának vehetjük. A karbantartást 5 e Ft-tal megemeltem, mert nem csak a hőszivattyút, de a napelemet esetleg karban kell tartani.

35 W/m² teljesítménnyel számoltam, illetve egy villanybojler beszerzésével is kalkulálni kell. 160 m² x 35W/m² teljesítmény összesen 5,6 kW áramot igényel (ebben az esetben is a ház teljes felületén fűtünk), ami viszont már meghaladja az átlagos fogyasztást, vagyis hálózatfejlesztésre lesz szükség. Erre 100 e Ft-ot számítottam fel, a villanybojler pedig megoldja a használati melegvíz igényt is. Anyagköltségnek 4,5 ezer Ft/m²-t számoltam, ehhez adódik hozzá a kiépítés 4 ezer Ft/m² áron, illetve a villanybojler díja felszereléssel együtt, ami hozzávetőlegesen 140.000 Ft. Érdemes továbbá vezérelt – korábban éjszakainak hívott – árszabással tervezni, mert az jelentősen olcsóbb, mindössze 23,18 Ft/kWh a normál 41 Ft/kWh-ás árszabáshoz képest.

Elektromos padlófűtés esetében is számításba vettem egy napelemmel kombinált verziót. Itt napelem telepítésére 4,4 millió Ft-ot szántam, ami igyekszik fedezni a padlófűtés működését, vagyis ebben az esetben is nullának tekinthető a fűtési költség. További előnye a napelemes rendszernek, hogy a villanybojler szinte egész nap tud működni, melynek eredményeként nem fogy el a melegvíz.

Sokszor az okozza a problémát, hogy az új építésű házak fűtési költségeinek tervezése során jellemzően alul kalkulálják a bekerülési költségeket, így a beruházás végén sokszor elfogy az illető anyagi kerete. Ebből kiindulva adja magát a kérdés, hogy nem lenne-e eleve jobb egy alacsonyabb bekerülési költségű fűtési megoldásban gondolkodni, ami később napelemmel kombinálható?

A legkisebb beruházási költsége tehát az elektromos padlófűtésnek van. Ha a beruházás végére nem marad keret napelem rendszerre, a fűtés akkor is kifogástalanul működik, a napelem pedig később is bármikor kiépíthető. Arról nem is beszélve, hogy a vizes fűtési rendszer és kazán sok alkatrészből áll, melyek egy idő után elromolhatnak, megkophatnak, így évek múltán számolni kell a megnövekedett karbantartási költségekkel. A kéménybélelés, építés rengeteg plusz költséggel jár, és a kazánnak is külön hely kell, ami az otthonod hasznos területéből von el helyet – teljesen feleslegesen.

Azt sem véletlenül említettem, hogy érdemes hosszútávban, mondjuk 20 évben gondolkodni: ennyi idő után ugyanis a gázos és hőszivattyús rendszereknél újabb komoly összegű beruházással fogjuk szembe találni magunkat, a főbb egységek teljes cseréje miatt. A mai szakmai álláspont szerint a hőszivattyú fűtés hátrányai közé sorolható, hogy 15-18 év alatt biztosan korszerűtlenné válik, vagyis cserére szorul – és ugyanez igaz egy gázkazánra is. Az elektromos fűtésnél, és a napelemnél nincs ilyen költség. Szakmai cikkek alapján a 20 éve – Németországban – felszerelt napelemek ma is kb. 80-85%-os hatásfokkal termelnek, biztosítva a közel nulla költségeket.

Bizonyára sok kérdés felmerül az Ön fejében is az elektromos fűtésekkel kapcsolatban.

Azonban mindenre választ kaphat, ha lentebb megadja adatait.

Kérem töltse ki az adatlapot!

Ez egy nagyon fontos kérdés, ugyanis sokan abban a tévhitben élnek, hogy a kisebb fűtés, és a kisebb beruházás végül pénzt spórol az ügyfélnek. Hosszabb távon azonban ez pont az ellenkezőjét eredményezi, ugyanis, ha a szakember a tervezés során alul méretezi a – jellemzően vizes – padlófűtésünket, akkor a végén többet fogunk fizetni. Furcsa igaz? Hogy lehetséges ez?

Úgy, hogy a nagyobb teljesítményű fűtésrendszert nem kell csúcsra járatni ahhoz, hogy el tudja látni ugyanazt a feladatot, mint a kisebb teljesítményű társai. Csak sajnos a szükséges méretezést nagyon sok szaki nem veszi figyelembe, nem számolják ki pontosan, hanem ránézésre, megszokásból mondanak egy teljesítmény igényt.

Aztán pedig jön a kivitelező, aki általában fix áron végzi el a munkát, neki pedig jobban megéri kevesebb csövet venni, mint amennyi szükséges lenne, hiszen a padlófűtés technikailag kevesebb csővel is működni fog – és a legtöbben nem jönnek rá a turpisságra.

Persze nem állítom, hogy mindenki gazember, de az tény, hogy sokan nem rendelkeznek kellő tudással, és azt gondolják, hogy a kisebb kiadással spóroltak nekünk, pedig pont az ellenkezője történt. Ez a tévhit azért is alakult ki, mert megmaradt bennünk régebbről az a rossz szokás, hogy reggel, munkába induláskor levesszük a fűtést – ami miatt estére jelentősen lehűl a lakás -, este pedig max teljesítményen dübörögtetjük, hogy minél hamarabb elérjük újból a kívánt hőmérsékletet.

Ez pedig nem jó, mert összességében többet fizetünk, mintha 20 ⁰C-on hagytuk volna egész napra a fűtést. És ez még a jobbik eset, mert történhet olyan is, hogy az alulméretezett fűtési rendszer egyszerűen nem tudja kifűteni az adott helyiségeket, emiatt pedig a téli hónapokban fázni fogunk – a bővítés pedig igen keserves kiadással járna.

Sokszor keresnek meg engem is azzal, hogy adjak egy legkisebb 300 W – hiszen az a legolcsóbb – infrapanelt, mert az érdeklődő ki szeretné próbálni, hogyan fűt ki egy szobát. Nehezen értik meg, hogy a 300 W az 1/5-e egy hajszárító teljesítményének, amivel nem is fognánk bele kifűteni a szobát. Értelmetlen tehát “ez a kipróbálom” ebben a formában. Az értelmetlen próbának az lenne a vége, hogy megjelennek olyan “elektromos fűtés vélemények”, hogy ez egy marhaság, mert nem ad meleget, csak a villanyórát forgatja.

Tegyük fel, hogy a helyes méretezés megtörtént, és most vizsgáljuk meg azt, hogy villany fűtés esetén milyen árszabások közül választhatunk.

2021-ben 1 kWh elektromos teljesítményért az „A” árszabás szerint lakossági fogyasztóknak kb. 41 Ft-ot kell fizetni, ami áramszolgáltatónként valamelyest eltérő lehet. Jó hír azonban, hogy nem vagyunk kötelesek ezt az árszabást választani, ugyanis vannak még egyéb lehetőségek is, mint például a vezérelt “B” árszabás – amit korábban már említettem.

A vezérelt – korábban éjszakainak hívott – „B” árszabás szerinti villamosenergia-szolgáltatás nem egész nap, csak szakaszosan, a szolgáltató által meghatározott időszakokban érhető el. A szolgáltató naponta, összesen minimum 8 óra időtartamra biztosít erre a külön hálózatra áramellátást. Vezérelt áramkörről működtethető berendezések: bármely, szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető, fixen (nem dugaszolhatóan) csatlakoztatott felhasználói berendezések.

Általában az:

• elektromos forróvíztárolók (villanybojlerek),
• hőtároló kályhák,
• beépített fűtőkábelek

működtethetőek ezen kedvező árszabás szerint.

Ebben a konstrukcióban 1 kWh elektromos teljesítményért kb. 23 Ft-ot kell csak fizetni. Fontos, hogy itt nincs fűtési időszaki korlát, illetve, hogy csak normál díjszabás mellé rendelhető.

Ezt az árszabást szoktam ajánlani azoknak, akik elektromos hőtárolós padlófűtésben gondolkodnak, hiszen a járófelület alatti kb. 10 centis betonréteg kiválóan fel tud melegedni 8 óra alatt a fűtőkábelek által, a fennmaradó – kvázi fűtetlen – órákban pedig ontja magából a kellemes meleget, biztosítva a hőtárolós jelleget.

„Komfort” árszabás: amennyiben van vezérelt áramköröd, akkor a „Komfort” árszabás biztosítja, hogy több alkalommal, és hosszabb ideig használhasd a vezérelt mérőre csatlakoztatott berendezéseidet. Naponta összesen legalább 12 óráig kapod ezt az áramot, így már szinte hőtároló képesség nélküli elektromos fűtőberendezésekkel is tudsz fűteni, mert naponta 12 óráig nem kell, hogy működjenek. Ezt a tarifát díjmentesen igényelheted, ha a vezérelt külön mérést már korábban kialakították. (Forrásért kattints ide.)

A „H” árszabást külön mért módon veheted igénybe, október 15. és április 15. között, meghatározott jósági fokot meghaladó hőszivattyúk/klímák üzemeltetésére. „H” árszabásnál 1 kWh elektromos teljesítményért kb. 23 Ft-ot kell fizetni. Napszaktól függetlenül egész napos vételezési lehetőséget biztosít. Azonban figyelni kell, mert ha a fűtési időn kívüli hónapokban (nyáron), pl. hűtésre használod a hőszivattyút, akkor azt az „A1” – a sokkal drágább – árszabással fogják neked elszámolni.

A földgáz átlagos fűtőértéke: 34 MJ/m³. Mivel 3,6 MJ = 1 kWh, így 1 m³ gáz 9,44 kWh-nak felel meg. A földgáz bruttó ára lakosság részére 2021-ban = 119 Ft/m³ (ez szolgáltatónként kissé változhat.), plusz fizetned kell fogyasztástól függetlenül kb. 12 000 Ft/év alapdíjat. Tehát az 1 kWh fűtési teljesítmény gázból matematikailag legalább 12,5-13 Ft-nak felelne meg, ha a gáz fűtőértékét 100%-ban ki tudnánk nyerni!

Ugyanis gázfűtésnél soha nem beszélhetsz – esetleg álmodhatsz – 100% körüli hatásfokról. Csak gondolj bele, odatennéd a kezedet a gázkéményed végéhez? Persze, hogy nem, hiszen forró, és megégetné.

Ez a meleg a házadban van, vagy csak fizettél érte?

A kéményen – és máshol – elvesző melegért a fűtési szezonban ugyanúgy fizetsz minden nap, ám ez valójában ablakon kidobott pénz. A jelenleg működő gázos fűtések átlagosan 70-80% közötti hatásfoka mellett egységnyi „meleg” előállítása hasonló költség, mint egy elektromos padlófűtésnél, amit természetesen vezérelt „B” árszabás szerint fizetsz. Elektromos fűtés esetében azonban a meleg végig az otthonod falai között marad, hiszen az 99%-os hatásfokkal dolgozik.

Az elektromos padlófűtés másik fontos előnye, hogy a megfelelő komfortérzetet a levegő alacsonyabb hőmérsékleténél is biztosítja. Tudvalevő, hogy 1 ⁰C-kal alacsonyabb hőmérséklettel, 5-6% fűtési költség is megtakarítható, tehát az elektromos padlófűtésnél lényegesen kevesebb energia előállítása mellett is komfortosan érzed magad.

Mint látod, rengeteg dologból tevődik össze az, hogy hó végén mennyi lesz a fűtésszámlánk, de szerencsére a fentebb kifejtett részletek mind-mind előre látható, tervezhető, és kiküszöbölhető tételek. Főleg elektromos fűtés esetében, amelynél tényleg megteheted, hogy akár tizedes pontossággal állítod be a kívánt hőfokokat.

Most már azt is tudjuk, hogy a fűtési költség nem csupán a beépített teljesítménytől, hanem részben az általad beállított belső hőmérséklettől, de leginkább a beépített hőleadó hatásfokától függ. A hőleadó hatásfokát nézve a hőszivattyú a legmagasabb értéket adja – csak kérdés, valaha megtérül-e a beruházása -, azután mindenképpen az elektromos fűtés következik a maga 99% körüli hatásfokával, valamint olcsó beruházásával, és minden más fűtési mód, csak ennél jóval alacsonyabb hatásfokkal dolgozik.