Ahogy az a bejelentések számából is kiderült, a tavalyi tél rengeteg embernek okozott fejfájást. Sokan jelezték, hogy a kültéri egység jegesedik, és érdeklődtek, hogy emögött valamilyen meghibásodás áll-e? Nos, bizonyos esetekben igen, de sok esetben csak egyszerű fizikai törvényszerűségekkel állunk szemben. Az idei télre való felkészülés azonban most van, ezért nem árt tisztába kerülni bizonyos tényezőkkel.
Kezdjük az elején…
Amikor klímával fűtünk, akkor a külteret hűtjük, és az onnan alacsony hőfokon elvont energiát használjuk fel a beltéri hőmérséklet emelésére. Ám a hűtőközeg és az átáramló levegő is mínusz hőmérsékletű, ezért ha a környezetben magas a páratartalom, akkor az megfagyhat. Enyhébb esetekben dér, máskor pedig jég rakódhat le a kültéri egység hőcserélő felületén. Ez alapvetően egy teljesen természetes jelenség, így a gép működésébe ez bele van kalkulálva: mikor átkapcsol hűtésre, akkor ezzel egy időben a jeget is leolvasztja magáról.
De mi van, ha nincs elég hideg?
A tavalyi tél tökéletes példa, hiszen heteken keresztül, tartósan +2 – +5 fok között mozgott a kinti hőmérséklet, 80-90%-os páratartalommal. Ez az időjárás egyáltalán nem kedvez a berendezés fűtési üzemének – és a COP értékének sem (más néven jósági fok), hiszen a gépnek sokszor kell leolvasztania.
Persze a hőcserélőt le lehet olvasztani, de ilyen környezeti feltételek mellett egy új nehézség is felütötte a fejét. Méghozzá az, hogy a burkolat elemei is megfagyhatnak, hiszen ezek szintén átveszik a gépből kifújt mínuszokat. Tehát hiába megy végbe a pára leolvasztása a hőcserélőn, a gépen átfújt, jóval hidegebb levegő megfagyasztja a párát a burkolaton. És ha ezt követően éjszaka mondjuk fagy pont alá esik a hőmérséklet – ami elég hétköznapi és életszerű -, netán szeles is az időjárás, akkor ezek csak tetézik a bajt. Ennek köszönhetjük, hogy óriási jégcsapok is megjelenhetnek a gép felszínén, amik természeti szépségnek nem lennének utolsók, ha valahol máshol képződnének.
Nem csak a természet okolható a kültéri egység jegesedéséért!
Persze ezen külső hatások mellett más okai is lehetnek a nem kívánt jegesedésnek. Például a gép meghibásodása is okozhatja, de akár az is, ha rosszul vagy rossz helyre lett felszerelve. A probléma az, hogy ha valaki nem nézegeti a kültéri egység állapotát, akkor sok esetben csak akkor szembesül a hibával, ha már szó szerint a bőrén érzi. Hiszen ennek következményeképpen a fűtés gyakrabban és hosszabb időre is leállhat.
Hogyan tudod a lehető leghatékonyabban megelőzni a problémát?
Önszabályozós fűtőkábeleinkkel búcsút inthetsz a nem kívánt pára megfagyásának, mert ezek a speciális fűtőkábelek képesek megbirkózni a vízelvezető csövek, olvadéktálcák fagymentesítésével. Szakmai tanácsért és árajánlatért kattints ide!
Mi mindent tudnak az önszabályozós fűtőkábelek?
A téllel szemben valóságos csoda fegyvernek számítanak. Többek között rámpák és ereszcsatornák fűtésére is alkalmazhatjuk őket. És bármennyire is furcsán hangzik például a csatornafűtés, bizony végtelenül hasznos. Hogy miért? Mert a jég megolvadása és újrafagyása károkat okoz a tetőkön és az ereszcsatornákban. Az olvadáskor napokig nem tud elfolyni a víz a csatornában, és mivel valamerre folynia kell, így a ház falait áztatja, sérül a vakolat, a víz beszivárog a falakba. A vápákban, oromfalakon feltorlódó hó olvadása és visszafagyása károkat okoz a tetőkön – az így megolvadt víz a padlástéri elektromos csövek mellett eljutva a villamos szekrénybe, okozott már tüzet is! Ez is például egy olyan eset, amire egy átlag ember sajnos csak akkor gondol, ha már meg is történt.
A rámpafűtés szintén egy olyan dolog, amire sokan úri luxusként tekintenek. Pedig ha tudnád, hány embert mentett már meg attól, hogy a csúszós, lejtős garázsbeállón összetörje magát – vagy az autóját -, akkor meglepődnél. Sokan nem gondolnak a kültéri fűtések lehetőségére és fontosságára, mikor a családi házukat tervezik – csak akkor, amikor már megtörtént a baj. Pedig a balesetek és a költséges károk megelőzhetők, ha tudjuk, mire is érdemes igazán felkészülni.
