Legfontosabb gondolat: ezzel nem azt akarom mondani, hogy tilos a fűtőfólia vásárlás, ám az fontos, hogy tudd, mit várhatsz el a valóságban ettől a fűtési módtól. És keresd meg azon kevés forgalmazót, aki korrekten be is építi, amit árul. Ugyanis akadnak bőven olyanok, akik profi szakembernek adják el magukat, közben pedig a legalapvetőbb dolgokat sem mondják el. Például azt, hogy az “infra fűtőfólia” a legkevésbé sem infra.
1. Én nem tekintem infrafűtésnek!
Én azt tekintem infrafűtésnek, amikor a legalább 85-95 ⁰C-os felületi hőmérsékletű fűtőfelületről kiinduló infrasugarak közvetlenül érnek el engem. Gondoljunk csak pl. egy cserépkályha meleg oldalára. Az ilyen hőmérsékletű felületről beérkező infrasugarak biztosítják az intenzív hőérzetet, és a kellemes élettani hatást, amiért olyan népszerű az infrafűtés. Amikor padlófűtést alakítok ki, a padlólapoknak/ parkettának teljesen mindegy, mivel fűtik alulról. Az elmúlt 30 évben senki nem reklámozott egy vizes padlófűtést sem infrafűtésként.
Akkor, ha fóliát teszek a padló alá, az mitől lesz infrafűtés? Mert most ez a trendi, ezt lehet gyorsan eladni? Láttam már elektromos infra padlófűtésről szóló reklámot is, ami több sebből vérzik. Hiszen infrafűtésnek tekinthető-e az elektromos fűtőfilm, amelyet a padló alá, vagy a plafon gipszkartonja alá építenek be? Az infrafűtő panelekhez képest szerintem nem. Hiszen ahogy fentebb említettem, a fűtőpanelek 85-95 ⁰C-on üzemelnek, ezzel szemben a beépített és elburkolt fűtőfilm hatására kialakuló 24-26 ⁰C-os felületi hőmérséklet nem tudja ugyanazt az élettani és gépészeti hatást adni, mint az infrapanelek. Ha egy infrasugárzót valamivel lefedünk, akkor az persze átmelegszik majd, de már egészen más hullámhosszú sugarakat bocsát ki, a saját hőmérsékletének, anyag szerkezetének, és emissziós képességének megfelelően.
Te, aki alternatívát keresel a gázfűtésre, megtalálod a fűtőfilmeket infrafűtésként hirdetve, és akár (jóhiszeműen) ajánlod is másoknak. Szerintem nem illő mindenáron meglovagolni az infrafűtés hírnevét, és infrafűtésként ajánlani/eladni valamit, ami a legkevésbé sem az.
Egy „apróság”: Azt tudtad, hogy a járólapragasztó nem is tapad a fóliára? Tehát hidegburkolat alá közvetlenül nem teheted.
2. Olcsó, pontatlan kivitelezés
Sokszor találkozom olyan beépítési móddal – mert így olcsó -, hogy sem további elektromosan szigetelő réteget, sem földelő hálót nem tesznek a leterített fóliára. Ám legjobb tudomásom szerint Magyarországon elektromos berendezéseket csak földeléssel, vagy kettős szigeteléssel ellátva lehet forgalomba hozni. Önmagában a fűtőfólia egyik fontos követelménynek sem felel meg.
3. Mindenki mumusa: az elektroszmog!
A harmadik gondom összekapcsolódik az előző ponttal: ugyanis ha nem kerül a fűtőfólia teljes felületére egy fémháló, amit be is kötnek az épület földelésébe, akkor a fólia teljes felületén keletkező elektroszmog minden fűtési percben kifejti „áldásos” hatását. Az elektroszmog hatása a keletkezési helyétől távolodva egyre csökken. Padlófűtésnél tehát leginkább a gyerekeink érintettek, akik az első éveikben a padlón mászva/ülve töltik a napjaikat.
Tudom, hogy vannak érvek és ellenérvek az elektroszmog káros – vagy nem káros – hatásairól, de személyes véleményem, hogy ha nem muszáj, akkor inkább ne legyen. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy a padlóba helyezett elektromos fűtőkábel nem gerjeszt ugyanígy elektroszmogot? A határozott válaszom nem. Egyrészt az egymástól 15-18 cm-re fektetett fűtőkábel felülete kb. 1/20-a a fóliának, másrészt az áramvezető teljesen körbe van vonva sűrű szövésű rézhálóval – vagy egyes típusoknál alumínium fóliával -, amely teljesen árnyékolja a kábelt.
4. A fűtőfólia és a megtápláló vezeték összekötése
Ilyen téren sokszor van gond, és még a szakembernek sem mindig tűnik fel, csak én 20 éve forgalmazok forrasztásmentes kábel összekötő elemeket, tehát gyorsan meg tudom ítélni egy kábel összekötés minőségét. A fólia két oldalán végigfutó rézsínhez változatos módon rögzítik a megtápláló vezetéket, és éppen ez, a megtápláló vezeték végére sajtolt saru rögzítése a legnagyobb probléma.
A szakszerű kötés megvalósulása a két oldalas, egymásba peremezhető szegecsen bukik meg. A szegecses rögzítés nem felel meg a szabványoknak, mert nem szoros, nem utánhúzható, enged némi „játékot” a két egymáshoz szegecselt anyag között.
A krokodilcsipeszhez hasonló „fogas saru” is fellazulhat egy idő után, akárcsak a szegecs. Amennyiben a fóliához adott kábelsaru kábel befogó része nem kompatibilis a betápláló vezeték keresztmetszetével, akkor a vezeték sajtolásakor nem tud létrejönni a jó kontaktushoz szükséges hidegfolyás állapota, nem lesz tökéletes érintkezés, és ez helyi túlmelegedéshez, rosszabb esetben tűzhöz vezethet. Ezáltal a bekötés nem felel meg az ide vonatkozó MSZ EN 60352-3:2000 szabvány 15.4.1, ill. a 15.5.1 pontjának.
4. Nem igazán terhelhető
A fűtőfólia igen vékony, emiatt a vele együtt futó rézsín is hasonlóan kis keresztmetszetű, vagyis csak kis áramerősséggel – legfeljebb 8 A – terhelhető. Tehát pl. 150 W/m2 teljesítményű fóliából egy megtápláló vezetékre max. 13 m2 köthető, ami nagyobb helységnél számtalan hibalehetőséget jelenthet a fentebb vázolt helyzet miatt. A kötések számát a felületen kívül az elfordulások is növelik, mert fóliából csak egyenes darabok helyezhetőek el.
5. Mennyi a pazarlás?
Amikor a plafonra szerelnek fűtőfóliát, akkor a fólia mindkét felén hőt ad le, de csak az egyik fele van a lakótér felé. Számomra kétséges, hogy a felső oldalról kiinduló, felfelé sugárzó hőt – ami a leadott teljesítmény legalább 50%-a – mely módszerrel, milyen plusz hőszigeteléssel tudják a lakótér felé visszairányítani, a műanyag fólián keresztül? Főleg akkor merülhet fel súlyosabban a kérdés, ha a szerelést – költségcsökkentés okán – a „mindenhez értő” cimbora csinálja, és nem a forgalmazó szakemberei.
6. Kié a felelősség akkor, amikor…
A fóliákat úgy hirdetik, hogy van CE jelük, tehát forgalomba hozhatók. Azonban önmagában, bekötés nélkül (amire a CE jel vonatkozik) a fólia nem fűt. A bekötés által a kivitelező helyezi üzembe, tulajdonképpen egy új terméket „gyártva”! Ennek az új terméknek pedig már (jelenlegi tudásom szerint) semmilyen forgalmazási engedélye nincs. Kié is lesz így a felelősség?
7. Ami a te problémád lehet…
Egyre többen választanak járólap burkolatot a lakásuk nagy részében – miért is ne tennék, hiszen ha az fűtve van, már nem hidegburkolat többé. Viszont a fóliára semmilyen csemperagasztó nem tapad, tehát csak valami alsó betonrétegbe teheted be. Akkor meg hogyan is infrafűtés?
Összegezve, én a fűtőfóliára nem infrafűtésként tekintek, hanem úgy, mint bármely elektromos padló vagy falfűtésre. Ha viszont ezeket akarod, arra van egyszerűbb, érintésvédelmileg biztonságosabb megoldásom. Nálam az élet az első! Nálad?
Mi a konklúzió?
A fenti szempontokat alaposan átrágva talán számodra is egyértelművé vált, hogy az elektromos padlófűtés egyáltalán nem az ördögtől való, és sokan csak azért idegenkednek tőle, mert nem ismerik, illetve azért, mert sok fél információt, pontatlan állítást hallanak, ahogy azt fenti példa is mutatja.
Több, mint 20 éves elektromos fűtési területen szerzett tapasztalatommal úgy gondolom, a megfelelő igényfelméréseket követően mindenki megtalálhatja az elképzeléseinek megfelelő elektromos fűtési módot – ami akár a padlófűtés is lehet. Amennyiben kérdésed merülne fel ezzel kapcsolatban, vagy csak szeretnél egy-egy konkrét termékről részletesebb tájékoztatást kapni, netán szeretnéd közelebbről is megvizsgálni a fűtőkábeleket, a padló alatti rétegrendeket, és egyéb fontos tényezőket, akkor keress minket bizalommal
- személyesen is a XIII. kerület, Teve utca 9/b szám alatt minden hétköznap 8 – 17 óra között
- telefonon a budapesti központi számunkon: + 36 (1) 613 9119,
- a jászberényi központi számunkon: +36 (57) 500 190
- e-mailben a czinege@czinege.hu címen
